Kettős teher az új japán kormányfőn

Az utódnak súlyos problémákkal kell megküzdenie, ezért nincs idő a tétlenségre, a tervek szerint már ma szavaznak az új kormányfő személyéről. Kan 14 havi kormányzás után azért kényszerült lemondani, mert folyamatos támadások kereszttüzében állt a március 11-i földrengés és szökőár után.

Kritikusai szerint képtelen volt igazi vezetőként fellépni, amire nagy szükség lett volna a nukleáris katasztrófa sújtotta országban. Június elején úgy élte túl az ellene benyújtott, saját pártján belül is támogatott bizalmi szavazást a parlamentben, hogy megígérte: amint a törvényhozás elfogadja az újjáépítés finanszírozásáról szóló jogszabályokat, lemond posztjáról.

A hétvégén a párton belüli helyezkedésről és kampányról szólt minden. Nem mutatkoznak jelentős különbségek az egyes jelöltek elképzelései között, így a pillanatnyi – vélhetően ismét törékeny – többség szava dönt majd. A legnagyobb esélyesnek Kajeda Barni kereskedelmi miniszter lépett elő, miután megszerezte a befolyásos Ozava Icsiro és a mögötte álló több mint száz képviselő támogatását. A másik esélyes jelölt a közvélemény kedveltje, Maehara Szeidzsi korábbi külügyminiszter, aki márciusban kényszerült lemondani, miután kiderült, hogy illegális adományokat fogadott el. A szavazáson, amelyen új pártvezért és egyben lényegében miniszterelnököt választanak, a Japán Demokrata Párt 398 parlamenti képviselője vesz részt.

Kan utódja lesz öt éven belül a hatodik miniszterelnök. A belpolitikai instabilitáshoz hozzájárul a kormányzó párt megosztottsága és az, hogy a felsőházban az ellenzéki Liberális Demokrata Párt van többségben.
A következő miniszterelnök dolga lesz, hogy rendbe tegye a márciusi katasztrófa után recesszióba süllyedt gazdaságot. Elemzők azt várták, hogy őszre már kisebb növekedést tud felmutatni a világ harmadik legnagyobb gazdasága, miután a cégek újraépítik beszállítói hálózatukat, és a termelés visszatérhet a földrengés előtti szintekre. A globális kereslet csökkenése és a rekordmagasságokban járó jenárfolyam azonban súlyos visszahúzó erő az exportvezérelt japán ipar számára.

Közben Tokió 13 000 milliárd jent (közel 32 000 milliárd forintot) kíván költeni a katasztrófa sújtotta országrész újjáépítésére. Az államadósság azonban már így is meghaladja a GDP 220 százalékát, ez a fejlett országok között a legmagasabb arány. A Moody’s épp a múlt héten minősítette le egy fokozattal, Aa3-ra a japán adósságbesorolást.  Közben az új kormányfőnek forrásokat kell találni a szociális rendszer finanszírozására is, mivel az elöregedő társadalom miatt évi 1000 milliárd jennel emelkednek a kiadások.

Új alapokra kell helyezni a japán energiapolitikát is a fukusimai atomerőműt ért katasztrófa után, mivel a lakosság bizalma megingott az eddig biztonságosnak hitt atomenergiában. Bár a távozó Kan is sürgette, hogy fokozatosan csökkentsék Japán atomenergia-függőségét, arra nem tudott megnyugtató választ adni, hogyan kellene ezt tenni. A megoldást nehezíti, hogy az elképzelés pálfordulást jelent Tokió korábbi célkitűzéseivel szemben, miszerint 2030-ra az energiaszükségletek felét nukleáris energiából fedezték volna.

Megfékeznék a jent

A kormány hétfőn dolgozza ki azokat a lépéseket, amelyekkel könnyíthetnek az erős jen okozta terheken – nyilatkozott Joszano Kaoru gazdasági miniszter, aki reméli, hogy az új kormány azonnal hozzá is lát azok megvalósításához.