Lázár: A hiánycél kőbe van vésve, de nem lesz megszorítás

A magyar kormány elkötelezett, hogy tartsa a költségvetési hiánycélt és elutasítja a megszorításokat – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.

A költségvetési hiánycél elérése „kőbe van vésve” – hangsúlyozta Lázár egy budapesti konferencián a Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint.

Már idén is gond lesz a költségvetéssel

A gazdasági növekedés alacsonyabb lesz idén, mint arra a kormány számított. A várt 3 százalékos bővülés helyett várhatóan 2 százalékos lesz a gazdaság növekedési üteme. Erre a második negyedéves GDP-adat világított rá: a gazdaság negyedéves alapon megállt, míg éves összehasonlításban 1,5 százalékos bővülést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

„Teljesen nyilvánvaló, hogy egy 3 százalékos bővülésre beállított költségvetés esetében, ahol a növekedés, úgy tudjuk, 2 százalék környékén lesz, ott az egy százalékkal alacsonyabb költségvetési bővülés miatt nyilvánvalóan keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány” – jelentette ki a augusztus közepén Orbán Viktor, a kedvezőtlen GDP-adat után. A kormány kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel orvosolja a hiányt ősszel.

Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár a Hír TV-ben vasárnap azt mondta, „nem lesz egy egyszerű történet” a várható 80-100 milliárd forintos hiány befedése. Varga Mihály szerint az idei év legfontosabb feladata, hogy befedjék azt a 80-100 milliárd forint körüli államháztartási hiányt, amely akkor keletkezik, ha a tervezetthez képest valóban alacsonyabb, az első becslések szerint 2 százalék vagy az alatti lesz az ez évi gazdasági növekedés.

Az államtitkár hozzátette, valószínű, hogy egy ekkora mértékű hiányt nem lehet egy tétellel "behúzni". Ehelyett 8-10 olyan kisebb tételre lehet szükség, amely 10-20 milliárdos nagyságrendben tud segíteni a hiány 3 százalék alatt tartásában. Kérdésre válaszolva kijelentette ugyanakkor, hogy például a nyugdíjvagyon nem ezt a célt szolgálja.

Jövőre jön a feketeleves

A Világgazdaság számítása szerint ezer milliárd forintot kell megtakarítani a költségvetésben ahhoz, hogy teljesítsük a 2012-re vállalt, a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélunkat. Ez a hatalmas összeg részben a Széll Kálmán-tervben található 550 milliárd forintos kiigazításból, részben pedig a lassabb gazdasági növekedés és egyéb év közbeni folyamatok hatásából tevődik össze.

A 2011-es költségvetés egészen 2014-ig tartalmaz egy úgynevezett kitekintést, ebben szerepelnek a főbb bevételi és kiadási tételek. Ha a 2012-re vonatkozó, a múlt év végén rögzített terveket összevetjük a nyáron módosított, nagy vonalakban legalábbis reálisnak nevezhető idei előirányzatokkal, máris komoly feszültségpontokat lehet azonosítani.

A kitekintés szerint ugyanis jövőre közel 130 milliárd forinttal kellene többet beszedni társasági adóból, mint az idén – ez biztosan nem válik valóra. A korábban kikalkulált 2,5 százalékos hiánynak megfelelő egyenleg teljesüléséhez az általános forgalmi adó terén 185 milliárdos bővülésre lenne szükség, a személyi jövedelemadóban közel százmilliárdosra, a jövedéki adóban pedig több mint 50 milliárd forintos javulásra. Külön dilemmát jelent, hogy ez a kitekintés 2012-re feleződő, 93,5 milliárdos bankadóval számol, ám az eddigi nyilatkozatok alapján igencsak valószínű, hogy ez a könnyítés 2013-ra csúszik – ami a büdzsé számára több mint kívánatos.

Hogy precízek legyünk: lapunk számítása szerint előbbi összevetésből egy 504,2 milliárd forintos elmaradás körvonalazódik a bevételi oldalon. Frappáns válasz lenne ugyan, hogy ezt nagy vonalakban képes lesz ellensúlyozni a Széll Kálmán-terv akár csak 460 milliárdja is a kiadási oldalon, ám erről sajnos nincs szó. Utóbbi ugyanis arra kell, hogy fedezze az 530 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon 2011-es büdzsébe (sokat vitatott egyszeri tételként) beépített felhasználását.

Összességében tehát a 250 milliárdos stabilitási zárolás nélkül is kijön egy bő 1000 milliárd forintos kiigazítási igény. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy valamekkora gazdasági bővülés mégiscsak várható az idén, ez tehát képes lesz csökkenteni a megszorítások szükséges mértékét. Ám egy 700-800 milliárd körüli megtakarítási kényszer is meglehetősen brutálisan hangzik.