BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Munka törvénykönyve: elindult a "bokszmeccs" a kormánnyal

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma reggel 9-től a munkavállalókkal, holnap reggel pedig a munkaadói oldal érdekképviseleteivel vitatja meg az új munka törvénykönyve tervezetét.

A tervezettel kapcsolatban számos munkavállalói érdekvédelmi szervezet fejtette ki aggályait, ám Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő és Lázár János fideszes frakcióvezető is hangsúlyozta, hogy egyelőre csak munkaanyagról van szó. A tervezetet egyébként a tárca szakértői írták, azt a kormány még nem tárgyalta, így nem is tekinthető kormányzati álláspontnak.

Az egyeztetések első szakaszában az NGM írásban várta a javaslatokat a munkavállalói érdekképviseletektől, amelyeket augusztus 5-ig kellett beküldeni. Ennek lezárultával kezdődött meg ma a tárgyalóasztaloknál a személyes konzultáció a szakszervezeti képviselőkkel.

„A csütörtöki konzultációt az egyeztetések első fordulójának tekintjük” – nyilatkozott a Világgazdaságnak a meghívottak listáján szereplő Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „Nem tagadom, hogy van egy olyan félelmem, mely szerint egy találkozóval szeretné a tárca kipipálni az egyeztetést.

Mi azonban azt gondoljuk, hogy a munkavállalókkal és a munkáltatókkal történő találkozó után a jövő héten egy háromoldalú egyeztetéssel kell folytatni a megbeszéléseket. A tervezet jelenlegi formájában nagyon hátrányos a munkavállalóknak, ám vannak benne elfogadható pontok, és a kifogásaink is néhány ponton megegyeznek a munkaadók javaslataival. Ez is indokolja azt, hogy háromoldalú egyeztetésre van szükség. A mostani konzultációt mi egy normál egyeztetési menet első lépcsőjének tekintjük” – tette hozzá Pataky.

A salátatörvény már hatályba lépett

Az Országgyűlés július 4-én fogadta el az új munka törvénykönyvét megelőlegező, munkaügyi tárgyú salátatörvényt, amelynek rendelkezései már augusztus 1-jétől élnek. A változások nagyban érintik a munkaidőt, a pótlékok rendszerét, a szabadságot és a felmondást is. Fontos változás, hogy a cég a termelési igényekhez igazodva heti 36 órára csökkentheti a munkaidőt, később, felívelő időszakban pedig 44 órára növelheti. Jelentősen szigorodott a munkaerő-kölcsönzés is. Itt például nem köthető ki olyan megállapodás, amely megtiltja vagy korlátozza, hogy a munkavállaló a kölcsönzés időszaka után a kölcsönvevő munkáltatóval lépjen munkaviszonyba.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.