Széles kapu nyílik az adócsalásra

Széles kaput nyit a csalásokra – egyes szakemberek egyenesen így fogalmaznak az Európai Bíróság július 28-i döntése kapcsán. Emlékezetes: ekkor nevezte a jogi fórum az uniós irányelvvel ellentétesnek a magyar áfatörvény néhány rendelkezését. Azokat, amelyek szerint csak a pénzügyileg rendezett (vagyis tényleges kifizetett) beszerzésekhez kapcsolódó áfa igényelhető vissza akkor, ha a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő adó mértékét, vagyis az adóalany nemhogy nem fizet be adót az adott időszakra, hanem valamekkora összeget visszakér az államkasszából. Azzal, hogy ez a korlátozás kikerül a magyar áfatörvényből, ismét lehetőség nyílik a legegyszerűbb áfacsalási módszer alkalmazására: arra, hogy egy adózó ki nem fizetett, netán fiktív beszerzések után igényeljen vissza adót.

Márpedig az immár biztos, hogy a korlátozás megszűnik, ezt a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye is megerősítette. Ez világossá teszi: kikerül a törvényből az Európai Bíróság által kifogásolt passzus. A tárca emlékeztet arra is, hogy az uniós jogi fórum elsősorban azt kifogásolta: a magyar szabályozás akadályozza az áfa „ésszerű határidőn belül” történő visszatérítését, és ezzel likviditási terhet okoz az adóalanyok számára. A jelenleg még hatályos szabályozás ugyanis mindaddig nem tette lehetővé a visszatérítést, ameddig a pénzügyi rendezés elhúzódott.

Ez elsősorban a negyedéves vagy éves bevallóknál okozhat „ésszerű határidőn túli” csúszásokat, legalábbis az unió szerint. Az már más kérdés, hogy az utóbbi adóalanyok szerepe szám szerint és a visszatérítési igény tekintetében sem elsődleges. Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pontos számokkal rendelkezik a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa mértékéről (lévén ilyen sor szerepel a bevallásban), lapunk kérdésére sem a NAV-nál, sem az NGM-nél nem közölték ezt. Így a NAV-honlapon elérhető legfrissebb, 2008-as kimutatásra fanyalodtunk. E szerint közel 30 ezer havi bevallónál merül fel ilyen visszatérítési igény, ez mintegy 146 milliárd forintot érint. A mintegy 20 ezer negyedéves bevalló szűk 90 milliárd forintnyi visszatérítési igényt „képvisel”, a nyolcezer éves bevallónál néhány milliárdról lehet szó.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.