Túlreagáljuk az euróválságot "bezzeg ország" jegybankára szerint

Az euróövezetben a gazdasági növekedés 0,2 százalékon alakult idén a második negyedévben az év első három hónapjához képest, amely a legalacsonyabb szint, mióta kilábalt a gazdaság a recesszióból 2009-ben.

Ulo Kaasik, az észt jegybank helyettes kormányzója szerint a befektetők „túlreagálják” a kilábalás lassulását. Véleménye szerint még túl korai lenne arról beszélni, hogy az elmúlt hetekben a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények milyen hatással lesznek a gazdaságra.

A jegybankár úgy látja, hogy az euróövezet kilábalása gyors, és gyorsabb, mint egy évvel korábban várták. A második negyedéves adatok meglepték a piacokat, amelyet túlreagálnak, negatív irányban.

A Bloomberg elemzői konszenzusa 0,3 százalékos bővülést várt, és az első negyedben 0,8 százalék volt a növekedés az euróövezetben. A gazdasági növekedés az egész világon lassul. Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve a hónapban jelezte, nulla közelében tartja a kamatot 2013 közepéig, amely segíti a gazdaság helyreállását. A Fed szerint a növekedés „lényegesen lassabb” lesz a vártnál.

Az észt jegybank helyettes vezére szerint az euró bevezetése „bizonyos” szerepet játszott abban, hogy a gazdaság 8,4 százalékkal növekedett az év első felében az egy évvel korábbihoz képest – az Európai Unióban a leggyorsabban –, és növekedett a befektetői bizalom az országgal szemben.

Az euróövezet 17 tagállama közül jelenleg csak kettő felel meg a maastrichti kritériumoknak, nevezetesen Luxemburg és Észtország. Ez az egyik oka annak, hogy a kis balti köztársaság az év elején bevezethette az eurót.

2011 első negyedében Észtország 8,5 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel , ami a legmagasabb növekedés az EU27 tagállama között. A GDP 6,6 százalékának megfelelő állami eladósodottság viszont a legalacsonyabb az euróövezetben. A Fitch Ratings hitelminősítő nemrég az "állami pénzügyek rendkívül erős állapotát" nevezte annak okaként, hogy a hitelminősítését A+-ra emelte.

A többi kelet-európai országhoz hasonlóan Észtország is az előrelátó fiskális politikából profitál. A 2000-2007 közötti konjunktúra időszakában a többleteket ugyanis egy stabilizációs alapba fizették be, amely az éves GDP egy kilencedének felel meg. A gazdasági válság után Andrus Ansip miniszterelnök szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: növelte az adókat és megkurtította a hivatalnokok fizetését. Politikailag ez ugyan vitatott volt, ám a kormányt megerősítették a hivatalában.