Újabb össztűz a PPP-re

Nagyot fordult a világ öt év alatt Hódmezővásárhelyen: a Csongrád megyei nagyváros önkormányzata, amely 2006-ban még a magán- és a közszféra együttműködésében, rövidebb nevén a PPP-ben (private public partnership) látta a beruházások legjobb módját, most feljelentést indít egykori partnere ellen. A Balogh Imsi Sportcsarnokot elkészítő K’Art Építő Zrt.-t azzal vádolják, hogy előnytelen szerződést írattak alá velük, ezzel pedig 174 millió forinttal megkárosították a várost.

A városvezetés igazságügyi műszaki szakértővel véleményeztette a beruházást, e szerint a teljes költség 662 millió forint volt. Az építők ezzel ellenben 836 millióról állítottak ki számlát az önkormányzat szerint. Hódmezővásárhely havonta mintegy 8 millió forintot törleszt a K’Artnak.

A közbeszerzést 2006-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott instrukciók alapján kötötték meg – mondta el a Világgazdaságnak Végh Ibolya aljegyző. A minisztériumban kidolgozott konstrukció szerint a létesítési költségekről az ajánlattevőnek nem kellett nyilatkoznia, csupán a szolgáltatási díjra tettek ajánlatot. Az önkormányzatnak a beruházás során műszaki ellenőrzésre csak a fizikai megvalósulás tekintetében volt lehetősége, a számlák valóságtartalmát nem ellenőrizhette, így gyakorlatilag a K’Art határozta meg a beruházás költségét. Emellett az aljegyző tájékoztatása szerint az építő cég azt is vállalta, hogy 10 százalékot meg nem haladó mértékben foglalkoztat csak alvállalkozókat, majd a teljes munkát kiadták egy olyan cégnek, amelynek a tulajdonosi köre megegyezik a K’Artéval. A súlyos vádakról megkérdeztük az érintett vállalatot is, ott azonban a válaszadásra jogosultak különböző elfoglaltságaikra hivatkozva nem reagáltak kérdéseinkre.

A múltban jónak tűnt a PPP, a magánfél azonban később hátrányt okozott a városnak – a hódmezővásárhelyihez hasonlóan a főváros önkormányzata is ezt hangsúlyozó kommunikációs stratégiára váltott. A budapesti városvezetés által hétfőn kiadott, munkájuk első tíz hónapját összegző Zöld Könyv például a Közraktárak projekt, ismertebb nevén a CET építését elemzi hosszabban.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett kiadvány úgy ír a CET-ről: „Korábban jó ötletnek tűnt, hogy a Közraktárak elbontása helyett PPP-konstrukcióban valósítsanak meg egy kereskedelmi és kulturális funkciót egyaránt betöltő épületegyüttest. A kiváló ötlet valóra váltása során viszont az eredeti előfeltételektől a főváros számára hátrányos módon tértek el.” A Zöld Könyv azzal vádolja a közbeszerzési eljárás nyertesét, hogy olyan szerződést készített, amely a főváros számára hátrányos. Hogy országos szinten lesz-e folytatása a hasonló ügyeknek, egyelőre bizonytalan. Annyi nyilvánvaló, hogy e két beruházás kapcsán jutottak el feljelentésig, de a kormány korábban már megígérte, hogy lehetnek más projektek kapcsán is. Mégis, eddig csupán az önkormányzatok léptek.

A következő komolyabb lépésre másfél hete került sor, amikor az NFM bejelentette, hogy szerződést kötött egy ügyvédi irodával arra, hogy az autópálya-építések ügyében végezze el az állam jogi képviseletét. A jogi útvesztők miatt azonban hosszú idő lehet még, amíg további lépések következhetnek. Az idei költségvetésben 120 milliárdot különítettek el a PPP-projektekre.

A következő komolyabb lépésre másfél hete került sor, amikor az NFM bejelentette, hogy szerződést kötött egy ügyvédi irodával arra, hogy az autópálya-építések ügyében végezze el az állam jogi képviseletét. A jogi útvesztők miatt azonban hosszú idő lehet még, amíg további lépések következhetnek. Az idei költségvetésben 120 milliárdot különítettek el a PPP-projektekre. K’Art Építő Ingatlanfejlesztő Zrt. (millió forint)

Forrás: KIM

2009 2010

Árbevétel 1180 1595

Üzemi eredmény 24 55

Mérleg sz. eredmény 4 4

Saját tőke 157 160

Hosszú lej. köt. 40 232

Mérlegfőösszeg 859 947 -->