A jósprofesszor cége szerint Magyarországon több megszorítás kell

Magyarország kereskedelmi partnereinél bizonytalanság övezi a gazdasági növekedést, nagyok a deviza eltérések és korlátozott a banki hitelezés, amely késlelteti a belföldi kereslet helyreállását. A gyengébb gazdasági növekedési kilátások további költségvetési kiigazításokat tesznek szükségessé, hogy elérjék a 2012-es költségvetési célt. Az ideiglenes intézkedések kifutnak és a bevételek csalódást kelthetnek – vélekednek a Roubini Global Economics közgazdászai.

Az elemzők meglátása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 2012 végéig tarthatja az irányadó kamatszintet. Hangsúlyozzák, bármely lépés kapcsán körültekintő a jegybank, amely megnehezítheti a külföldi devizában denominált hitelesek helyzetét.

A gazdaság növekedési üteme ebben az évben nem éri el a 2 százalékot sem, jövőre pedig csupán 1,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság – áll az RGE elemzésében.

Az eurózónában romlik a gazdaság állapota, és a gyenge második negyedéves GDP-adat sötét képet fest Magyarország ingatag gazdasági fellendüléséről. Megjegyzik, a lefelé módosított 1,9 százalékos idei, és az 1,5 százalékos jövő évi növekedést nagyrészt lefelé mutató kockázatok övezik.

A kedvezőtlen növekedési kilátásokat nagyrészt tükrözi az export lassulása, illetve a továbbra is gyenge belföldi kereslet. A devizamozgás, a korlátozott hitelezés, és a növekvő bizonytalanság Magyarországon és a kereskedelmi partnereknél súlyos teher a lakossági fogyasztásra és a beruházásokra nézve. Ugyanakkor, a gyenge gazdasági növekedés miatt felülvizsgálták inflációs előrejelzésüket is: az infláció idén 3,7, jövőre pedig 3 százalékra, vagyis az MNB céljára süllyedhet.

Az elemzés emlékeztet, a gazdaság a második negyedévben megállt a január-márciusi időszakhoz képest, és 1,5 százalékkal gyorsult az előző év azonos időszakához viszonyítva. A részletes adatok még nem ismertek, de az adat valószínűleg tükrözi az export lanyhulását és a gyenge ipari teljesítményt. Ez a trend folytatódhat az év hátralévő részében, mert Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnereinél (az eurózónában) is lassulás tapasztalható.

Az alacsonyabb növekedési kilátások további költségvetési intézkedéseket indokolnak, hogy az ország elérje a 2012-es deficitcélt, amint az ideiglenes intézkedések kifutnak, és a bevételek csalódást kelthetnek. A hatóságok a közelmúltban elismerték, hogy a 2011-es növekedés valószínűleg egy teljes százalékponttal alacsonyabb lesz a 3 százalékos várakozásnál, amely 100 milliárd forintos hiányt jelent. Az RGE meglátása szerint a magán-nyugdíjpénztári eszközök átvétele gondoskodik arról, hogy az idei 2,9 százalékos költségvetési hiánycél könnyedén teljesüljön. Ugyanakkor ahhoz, hogy 2012-ben a GDP 2,5 százalékára csökkenjen a hiány további költségvetési intézkedésekre lesz szükség a Széll Kálmán-terven felül.

Felfelé mutató kockázatot jelent a megítélés javulása, a kedvező árfolyamváltozás és az infláció csökkenése, amely előkészítheti a monetáris lazítást.

Lefelé mutató kockázatok lehetnek a fiskális politikai elcsúszások, amely leminősítéshez vezethet. Másodszor, a deviza tartós gyengülésével a pénzügyi stabilitási kockázatok felerősödése monetáris szigorításhoz vezethet. Végül, az eurózóna adósságválságának eszkalálódása, illetve a jelentősebb lassulás súlyosan érintheti  a bankszektort és az exportot.