Az elsősorban az uniós bértrendekről rendezett tanácskozáson kifejtette, hogy gazdaságilag korlátot szab ezeknek az intézkedéseknek a recesszió kockázata, politikailag az egyes kormányok illetékességi és mozgástere, szociálisan pedig egyebek között a társadalmi kohézióra, illetve a szegénység felszámolására irányuló törekvés.
A magyar biztos arra is rámutatott, hogy az EU aszimmetrikusabbá vált a válság nyomán. Egyes országok jól teljesítenek, azaz megőrizték a pénzügyi stabilitást és az elmúlt évben már csökkentették a munkanélküliséget, máshol viszont adósságcsapda keletkezett, a munkanélküliség jelentősen megemelkedett és nőtt az elszegényedés kockázata is.
A tanácskozás középpontjában álló bérek kérdéséről Andor László elmondta: az fontos tényező a gazdasági és adósságválság leküzdésében. A bérek és jövedelmek alakulása befolyásolja a növekedés kilátásait, hiszen szerepet játszik a versenyképességben és a kereslet alakulásában is. A növekvő béregyenlőtlenség emellett veszélybe sodorhatja a társadalmi összetartást és bizalmat.
A makrogazdasági egyenlőtlenségek kiigazításában az idei uniós gazdasági kulcsdokumentumok, köztük az éves növekedési jelentés és a versenyképességi paktum is fontos szerepet tulajdonít a bérek kérdésének - hangoztatta Andor László.
A konferencia margóján rendezett sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva Andor László úgy vélte, Magyarországon szükség lenne az érintett felek (munkáltatók és munkavállalók) jobb bevonására a munkaügyi szabályok előkészítésébe. Mint emlékeztetett, a "gyengülő szociális párbeszéd" miatt már ő is kifejezte aggályait, és hasonló bírálatok hangzottak el a munkaügyi kérdésekről minap rendezett európai parlamenti tanácskozáson is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.