Magas adóterhek és bizalomhiány hátráltat minket

A tavalyi 52. után a 48. helyet foglalja el hazánk a 142 országból, ez az EU-n belül a 20. helynek felel meg. 2008. óta tart a gazdaság nemzetközi pozíciójának javulása. A visegrádi négyek közül egyedül Szlovákiát előzzük meg, de közelítettünk az élbolyhoz, Csehország 10, Lengyelország 8 hellyel található előttünk, míg Szlovákia a 69. helyre csúszott vissza.

A World Economic Forum (WEF) globális rangsorában elfoglalt hely mindenképp befolyásolja egy országról alkotott képet – fejtette ki Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. A magyar intézet a WEF hazai partnere az adatfelvétel terén. A 2003. óta készülő index azt vizsgálja, hogy mennyire adottak a növekedés feltételei a felmért gazdaságokban. Az indexben a fundamentumokat, a hatékonyságnövelő tényezőket, illetve az innovációt és komplexitást méri fel. Ezeken belül az intézményi, infrastrukturális, makroökonómiai környezetet, az egészségügy és az oktatás minőségét veszik számításba, de a kereskedelem és a pénzpiacok szabadsága is szerepet játszik.

A csúcson az innovációvezérelt gazdaságok szerepelnek, míg Magyarország az átmeneti fázisban van ez és a hatékonyságvezérelt fázis között. A listát Svájc vezeti, az EU-ból a leggyengébben Görögország szerepelt, a 90. helyre csúszott vissza. Kína a 26., Brazília 53., India 56., Oroszország 66. helyen zárt idén. A magasabb egy főre jutó GDP nem feltétlenül jelent magas pontszámot, a korrupciós és szabályozási gondok miatt hátrébb sorolódhatnak az országok, ez okozza például Szlovákia évek óta tartó lecsúszását.

A visegrádi országok munkaerőpiaca a rugalmassága kedvezőbb az uniós átlagnál, illetve a piacméretben is ugyanez a helyzet. Magyarország a visegrádi átlagot technológiában és innovációban előzi meg. További pozitívumok a megfelelő autópályaellátottság, internetellátottságot tekintve pedig az első húszba is bekerült az ország.

 Az egyetemek és vállalkozások együttműködése is kiemelkedő. Hátrányaink, hogy magasak az adóterhek, nehézkes, centralizált gazdaság, a közösségi alapokhoz történő nehéz hozzáférés. A gyenge közbizalom az egyik legrosszabb pozícióhoz juttatta Magyarországot, a 130. helyet értük el ezen a téren. A makrogazdasági tényezők terén is rosszul állunk, leginkább az adósságmutatóra igaz ez.

2007 óta rontja lefelé a magyar pontszámot az adórendszer, 2008-tól az egyik legnagyobb költségvetési hiány is Magyarországon volt, ekkor viszont a külkereskedelem felfelé húzta a pozíciónkat. Az infrastruktúra, az oktatás minőségének a megítélése és a kutatás-fejlesztés húzza felfelé. Ezek a tényezők csak hosszú távon változtathatók, ezért valószínűleg a továbbiakban is hasonló pozícióra számíthatunk.