Már tavaly 1000 milliárd felett volt az önkormányzatok adóssága

Berczik Ábel elmondta, a szféra adósságállomány-növekedésének két oka van; az egyik, hogy az önkormányzatok további hiteleket vettek fel, illetve kötvényeket bocsátottak ki. Hozzátette: erre az önkormányzatok azért kényszerültek, mert a 2010. évi költségvetés állami támogatási oldalon 120 milliárd forintot elvett, ám a feladatokat nem csökkentette, így a hiányt csak így tudták pótolni.

Az adósság-növekedés másik okát "számviteli természetűnek" mondta. Ez azt jelenti, hogy a hitelállomány - és ezen belül főleg a kötvényállomány - mintegy fele svájci frank alapú, és az alpesi deviza erősödése növelte az adósságot - fejtette ki.

Berczik Ábel közölte azt is, 2010-ben a helyi önkormányzati szférában a hiány a várakozásokat felülmúlta, és 230,7 milliárd forint lett, az előzetesen számolt 180-190 milliárd forinttal szemben.

A hiánytúllépés okának a bevételek elmaradását nevezte, ami a válság hatásainak tudható be. Elmondta, 2010-ben az előre jelzettnél 40 milliárd forinttal kevesebb helyi adó, ezen belül iparűzési adó folyt be az önkormányzatok költségvetésébe, továbbá az illetékbevételekben is hiány mutatkozott.

A főosztályvezető-helyettes kitért arra is, hogy az adósságrendezési eljárás alá kerülő önkormányzatok száma folyamatosan nőtt, jelenleg 17 áll eljárás alatt. Jelezte: változást jelent a korábbi tendenciában, hogy már nem csak a kisebb önkormányzatok kerülnek eljárás alá, hanem az egyre több nagyobb önkormányzatot is érint.

Warvasovszky Tihamér az Állami Számvevőszék alelnöke összességében megbízhatónak minősítette a zárszámadást, és kiemelte, hogy kemény intézkedésekkel sikerült a hiánycélt tartani, így "nem szállt el" a 2010. évi költségvetés.

A testület végül általános vitára alkalmasnak találta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrző jelentését. A javaslatot 16 kormánypárti képviselő támogatta, míg kilenc ellenéki képviselő tartózkodott.