Orbán a bankok és az uzsora ellen

Hatpontos akcióterv ismertetésével kezdte a parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor. A miniszterelnök arról beszélt: Európa gazdasági helyzete súlyos, emiatt Magyarországé is, ezért kell lépni. Megerősítette a korábban elhangzott kormányzati ígéreteket: a következő költségvetésben 3 százalék alatti hiánycéllal fognak tervezni, az ősszel pedig visszafizetnek két korábbi hitelt.

Nem változtak a tervek ahhoz képest, amit néhány nappal korábban Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentett. A devizahitelek végtörlesztésénél lehetővé tenné a kormány a rögzített árfolyamú, egyösszegű, forintalapú teljesítést. A miniszterelnök erről azt mondta: megvizsgálták, milyen hatása lenne mindennek a bankszektorra, és nem ítélik veszélyesnek a helyzetet.

Nem ez világlik ki a bankszövetség elnöksége által késő délután kiadott közleményből. A szövetség szerint a devizahitelek végtörlesztéséről szóló javaslat a bankok számára „elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után”. Ha mégis döntés születik erről, kilátásba helyezték, hogy az Alkotmánybíróságon, illetve az Európai Unió illetékes szerveinél keresnek jogorvoslatot.
Nem volt optimista a végtörlesztés tervével kapcsolatban az osztrák külügyminiszter sem. Michael Spindelegger a kormány terveire reagálva azt mondta: az elképzelés veszélyezteti az osztrák bankok létezését Magyarországon, ezért Ausztria nem tudja támogatni. Orbán már a beszédében jelezte: felkészült arra, ha a bankok és a külföldiek támadnák az új lépések miatt a kabinetet, ám erre a kormánynak lesz válasza.
Szintén sok vitát válthat még ki, hogy a vízdíjra, a csatornadíjra és a szemétszállításra is hatósági árat vezetnének be. Nagyobb szerepet kér magának az állam a devizahitelesek banki szerződéseinek kapcsán is.

Amiről Orbán egy hete még csak lehetőségként beszélt, azt most már konkrét javaslatként nevezte meg: szerinte az államnak lehetősége van polgári jogi alapon létrejött megállapodásba is beleszólnia. Érdekesség a szociális boltok hálózata – az ötletről Orbán nem beszélt, ám a pulpitus fölött lapunk fotósa is rögzítette, hogy a terv – áthúzva – szerepelt a miniszterelnök jegyzeteiben.

Mindezek és az olyan pontok, mint a 35 százalékos luxusáfa bevezetése, vagy a hiteleknél a THM 30 százalékban való maximálása mellett a nemzetközi kapcsolatokat is újra kell gondolni Orbán szerint. A válság miatt az egész világban nagy átrendeződés várható, Magyarországnak lehetősége van új szövetségek és együttműködések kiépítésére – mondta a miniszterelnök. A külfölddel szemben azonban nem volt barátságos: az országot fenyegető legnagyobb veszélyek közé sorolta, hogy érhetik a forintot spekulatív támadások. Orbán az ellenzéki reakciókra válaszolva a földkérdésben is támadó álláspontra helyezkedett: mint mondta, amíg fideszes többség van, „külföldiek itt földet nem fognak vásárolni”. Azt azonban többször is hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy ne fizessük vissza az államadósságot időben.

Átrendezheti a bankpiacot a végtörlesztés

Gyökeresen átrendezheti a pénzügyi szolgáltatók piacát a devizahitelek végtörlesztésének lehetősége – mondta a Világgazdaságnak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke. Szerinte azok a bankok, amelyeknek kevés a devizaalapú nem fizető hitelük és bőven van forintforrásuk, terjeszkedhetnek. Azok viszont, melyeknél magas a devizahitel aránya és forintforrásokban sem bővelkednek, visszaszorulhatnak a piacon.

Az alelnök szerint a mosta-ni kamatszint mellett érdemes lehet forinthitelre váltani frankadósságot, mert a jelenlegihez hasonló törlesztőrészletet kell fizetni. Úgy véli, hogy saját forrásból az adósok 10 százaléka tud végtörleszteni, ám ha a bankoktól könnyen lehet forinthitelhez jutni, akkor a devizaadósság 60-70 százalékát is visszafizethetik, így a bankok vesztesége 100 és 750 milliárd forint között, várhatóan 500 milliárd körül alakul.

Marsi Erika szerint bankonként eltérő, mennyire lesznek képesek és készek forinthitelekkel finanszírozni a devizahiteleiket végtörleszteni akarókat. Erre azok a bankok lesznek képesek, amelyek könnyebben jutnak forinthoz, és azok lesznek érdekeltebbek, amelyek hosszú távon maradni akarnak. A veszteségek mértéke és a tőkeellátottság is eltérő, így lehetnek olyan bankok, amelyek komoly feltőkésítésre szorulhatnak, mások még piaci részesedést is szerezhetnek.

Orbán Viktor minderről úgy nyilatkozott: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak anyabankjaik, míg az OTP Bank Nyrt. és az FHB Nyrt. mögött ott áll az állam.

A bankárképző alelnöke szerint drágábbá és az ügyfelek által átláthatatlanabbá válnak a pénzügyi szolgáltatások, mert a piacon maradni és terjeszkedni akaró szolgáltatók szeretnék, ha megtérülne a befektetésük. Az átváltások miatti devizaswap-pozíciók lezárása következtében gyengülhet és ingadozóbbá válhat a forint árfolyama. A forinthitelek iránti kereslet növekedése miatt pedig emelkedik a forintalapú hitelek és betétek kamatszintje.

A bankok számára kedvezőtlen, hogy a végtörlesztések miatt romlik a lakossági hitelportfólió, mert a jobb adósok fizetik vissza a hiteleiket, ezért nagyobb lesz a törleszteni nem tudók aránya.

A valódi árumozgással járó, de nem vagy csak részben dokumentált ügyletekhez köthető áfacsalások ezzel továbbra sem szűnnének meg, márpedig ez utóbbi az, amely a mezőgazdasági termékek piacát jobban zavarja. Itt a felek számla nélkül kereskednek, és az áfát nem fizeti be senki, s nem is igényli vissza, Ám a piacon előnyt élveznek.

A valódi árumozgással járó, de nem vagy csak részben dokumentált ügyletekhez köthető áfacsalások ezzel továbbra sem szűnnének meg, márpedig ez utóbbi az, amely a mezőgazdasági termékek piacát jobban zavarja. Itt a felek számla nélkül kereskednek, és az áfát nem fizeti be senki, s nem is igényli vissza, Ám a piacon előnyt élveznek. Maximált rezsi Az áram és a gáz után a szemétszállításra, illetve a víz- és a csatornadíjakra is kiterjesztik a központi ármegállapítást – mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint erre az intézkedésre azért van szükség, mert a privatizált közszolgáltatásoknál a magánérdek érvényesül, és monopóliumok alakultak ki. A miniszterelnök által említett magánérdek jórészt ökormányzati tulajdonú, de piaci körülmények között működő társaságoknál jelentkezik. E cégek tulajdonosai, így a magáncégek mellett az önkormányzatok a szolgáltatások elvégzése mellett elvárják az érintett társaságoktól a nyereséges működést. Ugyanakkor például a Fővárosi Csatornázási Művek külföldi tulajdonosainak nyereségérdekeltsége a hatékonyabb működéshez és a költségcsökkentéshez kötődik, s nem a bevételhez vagy a tarifákhoz. A víz- és csatornacégek monopolhelyzete azonban kétségtelen, a hatósági ár bevezetésének szükségességéről korábban is szó esett. Új momentum a szemétszállítás e körbe való bevonása. E piacon kialakulhatna a verseny, de ezt sok helyen épp az egyes cégek erőfölénye akadályozza meg. Pénzügyi védelmi terv Az elkövetkező két hónapban Magyarország úgy teljesíti az IMF–EU-hitelcsomag esedékes törlesztését, hogy nem vesz fel e célból újabb kölcsönt – erősítette meg a miniszterelnök a korábbi bejelentést. Egyéb államadósság-csökkentő lépéseket is kilátásba helyezett, mint a jövő évi költségvetési hiány 2,8 százalék alatt tartása (ez a kormány szerint önmagában is mérsékli már az adósságot). Az állam bevételeit növelheti, ha az Európai Unió pozitívan reagál a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a múlt héten Brüsszelbe eljuttatott javaslatra, amely a luxusadók általános forgalmi adójának 35 százalékra történő megemelésére kér áldást. A konzultációk már megkezdődtek. A kormányfő bejelentette, hogy több jogszabályt is meg kívánnak változtatni a gazdasági visszaélések megelőzése érdekében. Miután ezt meglépik, nem kaphat új adószámot az, akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg; az adószám felfüggesztése helyett az adósságtörlés eszközét alkalmaznák; illetve egyes gazdasági események adóvizsgálatát úgy is lehetővé tennék, hogy az ne teremtsen ellenőrzéssel lezárt időszakot. -->