Szeretne kimaradni a NAV áfa-gyűjtéséből? - Erre figyeljen

A fiktív számlákkal és a mesterségesen létrehozott értékesítési láncokkal „ügyeskedő”, vagy annak áldozatává váló adózóknak a hatóság által megállapított súlyos bírságok mellett büntetőjogi szankcióktól is tartaniuk kell. A 2011-re előirányzott áfa-bevételeknek eddig csupán az 55 százaléka folyt be a költségvetésbe, ráadásul a kormány szándékai szerint a gazdasági növekedés vártnál lassabb üteme miatt kieső bevételeket is részben az áfából kell fedezni idén – olvasható a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda elemzésében.

Nehezíti a helyzetet, hogy a 2011-re tervezett áfa-bevételeket százmilliárd forintnál nagyobb mértékben rövidítette meg az Európai Bíróság közelmúltban hozott ítélete, mely az uniós szabályokkal ellentétesnek nyilvánította az áfa-visszaigénylést korlátozó egyes magyar rendelkezéseket. Az adóhatóság a bírósági ítélet után már nem tarthatja vissza a jogosan visszaigényelt áfát, ha az adózónak ki nem fizetett beszállítói tartozásai vannak.

Az adóhatóság adóelkerülési célra hivatkozva gyakran kifogásolja, ha az adózó nem tudja bizonyítani, kitől szerezte be az árut, vagy ha ugyan megnevezi a beszállítóját, de a beszállítói láncolat végén lévő személy már nem tudja igazolni az áru létezését vagy származását.

Az adóhatóság akkor is megtagadja az áfa-levonás jogát, ha az adózó nem létező személyekkel kötött adásvételi szerződésekkel próbálja igazolni az általa értékesített áru eredetét. Az adóhatósági gyakorlat tehát jelenleg is szigorúan megköveteli, hogy az adózók csak az előírt törvényi feltételek betartása mellett gyakorolják az áfa-levonás és -visszaigénylés jogát. Ehhez az adóhatóság mind tartalmi, mind formai kritériumokat vizsgál.

A számla kiállítójának bizonyíthatóan fellelhetőnek kell lennie, és a számlának ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt kell dokumentálnia. Ha a számla formailag hibás, vagy az adót nem hárították át a másik félre, az adóhatóság megtagadja az áfa-levonás jogát. Ami a helyzetet nehezíti, hogy ilyen esetekben nemcsak a szándékos adócsalást elkövető, hanem a számlát nem körültekintően befogadó, egyébként jóhiszemű jogalany is az adóhatósági ellenőrzés és büntetés áldozatává válhat.

Az adózók ugyanis általában hiába hivatkoznak arra, hogy a láncolatban alattuk állók magatartásáért vagy a számlák hiteltelenségéért ők nem felelősek, az adóhivatal többnyire bizonyítani tudja, hogy a bonyolult kereskedelmi láncolat létrehozását – az adóelkerülésen túl – semmilyen ésszerű ok nem indokolta. Az adóhatóság elvárja az adózóktól, hogy felismerjék a fiktív ügyletekben rejlő kockázatokat, és rájuk telepíti a felelősséget, ha megfelelő körültekintés hiányában ilyen ügyletekre alapozva vonnak le áfát. Ezekben az esetekben a jogosulatlanul levont vagy visszaigényelt áfa összegén túl az adóhatóság 50 százalékos adóbírságot és késedelmi kamatot is megállapít. Ráadásul az adóhatóság ilyen ügyekben – a korábban adócsalásnak nevezett – költségvetési csalás miatt feljelentést is tehet az adózó ellen.

„A büntetőjogi felelősség megállapításához nem szükséges, hogy az adózó kifejezetten adócsalást kívánjon elkövetni, elegendő, ha tudata az eshetőleges szándékra, vagyis a magatartása következményeibe történő belenyugvásra kiterjed. A bírósági eljárás következményeként az adózók különösen jelentős összegű, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó áfa-csalás esetén akár 10 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak. Az adózóknak tehát fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, ha nem akarnak a szigorodó adóhatósági ellenőrzések csapdájába kerülni.” – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs.