Alig növekedhet Magyarország - A 2008-asnál is durvább sokk jöhet

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet legújabb, idei negyedik prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 4,5 százalék lesz. Az előző, júliusi előrejelzésben az EBRD még javította a működési területére adott növekedési becslését, 4,8 százalékra a májusban jósolt 4,4 százalékról. 

A bank az idei első, januári becslésben 4,2 százalékos, az azt megelőző, tavaly októberi prognózisban 4,1 százalékos, a még eggyel korábbi, tavaly júliusban kiadott jelentésében 3,9 százalékos átlagos növekedést jósolt 2011 egészére az általa befektetésekkel segített országcsoportban.

Az EBRD szerint a Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható a júliusban jósolt 3,5 százalék helyett. Magyarország esetében azonban a londoni bank az átlagnál jóval meredekebben, az előző előrejelzésben szereplő 2,7 százalékról 1,0 százalékra vette vissza a 2011 egészére szóló GDP-növekedési becslését. 

Az EBRD azonban még nagyobb mértékben rontotta a jövő évi prognózisokat. A bank 2012-ben a tevékenységi régió egészében az eddigi 4,4 százalék helyett  most már csak 3,2 százalékos GDP-pluszt vár, ám a közép-európai és balti csoportban mindössze 1,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít jövőre, éppen a felét az eggyel korábbi prognózisban 2012-re szereplő 3,4 százalékos előrejelzésnek.

Magyarországnak az EBRD főközgazdásza, Eric Begrlöf és stábja által összeállított prognózis a jövő év egészére alig 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósol. Ez 2,3 százalékpontos csökkentés a júliusi előrejelzéshez képest, abban ugyanis az EBRD még 2,8 százalékos magyarországi GDP-pluszt várt 2012-re.

A londoni Cityben vannak más, hasonlóan borúlátó becslések is a jövő évi magyarországi növekedésre. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a magyar kilátásokról minap összeállított átfogó előrejelzésükben szintén 0,5 százalékos magyarországi GDP-növekedést jósoltak jövőre.

Az EBRD keddi jelentése szerint Magyarország erősen ki van téve az euróövezetből eredő kockázatoknak, tekintettel a szoros közvetlen tőkebefektetési kapcsolatokra, és a külföldi befektetők nagyarányú jelenlétére a helyi kötvénypiacon. A bank megállapítja, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a jövő évi államháztartási deficitcélok teljesítése mellett, és ennek érdekében további adóintézkedéseket hozott. Mivel azonban a konszolidációt segítő szerkezeti reformok csak lassan haladnak, a magyarországi befektetéseket terhelő kockázati felárak emelkedhetnek - áll az EBRD-előrejelzéshez fűzött keddi részletes elemzésben.

A bank a helyzetértékelésben kitér a magyarországi devizaalapú hitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztési lehetőségére. Az EBRD szerint ez a kezdeményezés valószínűleg tovább rontja a bankok tőkehelyzetét és hitelezési kapacitásait, ami hátráltathatja a hitelkiáramlás fellendülését és a gazdasági növekedést.

Más nagy londoni pénzügyi elemzőházak már kidolgoztak számszerű forgatókönyveket a végtörlesztés általuk várt hatásaira. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek minap összeállított  elemzésében közölte, hogy feltételezése szerint a végtörlesztési lehetőséggel a magyar devizahitelesek 25 százaléka él majd. Ennek alapján a Fitch úgy kalkulál, hogy a lejárati idő előtti, piaci árfolyam alatti törlesztések hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthetnek fel a magyar bankszektor alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési rátájából.

A hitelminősítő szerint ettől még nem válna azonnal szükségessé a magyar bankok tőkepótlása a tulajdonos bankok vagy a magyar állam részéről.

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi elemzőcég felzárkózó piaci közgazdászai a végtörlesztésről minap befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben a Fitch forgatókönyvében szereplőnél alacsonyabb, 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsített. Ez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját.

A cég szerint csak "szélsőséges" körülmények között, közel teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, ami alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé.

Az EBRD keddi elemzése szerint a bank tevékenységi területének gazdaságai sok szempontból most jobban felkészültek a 2008-ashoz hasonló külső sokk elviselésére, és egy ilyen mértékű sokkhatás megismétlődése esetén valószínűtlen a gazdasági teljesítmények olyan "szélsőséges összeomlása", mint amilyent 2009-ben sok térségi ország átélt.

Az EBRD szerint azonban az euróövezeti stressz további erősödése esetén a térséget érő külső sokk akár súlyosabb is lehet a 2008-2009-esnél. Megvan ugyanis a kockázata annak, hogy csökken az euróövezeti bankok kapacitása az átalakuló térségben lévő leánybankjaik támogatására, ami jelentős hitelszűkét okozhat e régióban, potenciálisan súlyos hatást gyakorolva a térség gazdasági teljesítményére - áll az EBRD keddi elemzésében.