Átszabják az étkezési jegyeket

Január elsejétől tetőtől-talpig felforgatná a teljes hazai cafeteria-piacot a magyar kormány, ám hiába van már csak bő két és fél hónap addig, a Világgazdaság értesülései szerint még nem eldöntött, hogy is nézne ki pontosan az új rendszer, számos lehetséges, egymástól eltérő alternatíva merült fel a tárgyalások során. A forrásaink szerint az átalakításra több átmeneti időt kellene hagynia a kormánynak, kellő felkészültség hiányában ugyanis a munkavállalók, a munkáltatók, a kkv-k, valamint a költségvetés is sokat veszíthetnek.

Lapunk úgy tudja, hogy a kormánynak csak a Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP) favorizáló eredeti elképzelései annyiban módosultak, hogy már nem biztos, hogy jövőre teljesen megszűnne a hideg étkezési utalvány, azt ugyanis nagy valószínűséggel a Magyar Posta kezelné kizárólagosan. (A második Orbán kormány egyik korai döntése értelmében a jelenleg működő étkezési utalványok „hidegek” és „melegek” is egyben, hiszen élelmiszer vásárlásra, valamint étkezésre is felhasználhatók, jövőre gyakorlatilag újra különválasztanák a két típust.) Információink szerint olyan változat is felmerült, hogy egy átmeneti időszakban fennmaradna a papír alapú meleg étkezési utalvány is a SZÉP mellett, de az még nem tisztázott, hogy azt is a Posta kezelhetné kizárólagosan, vagy maradhatna a pályán a most a piac szinte egészét uraló három francia hátterű cég, az Edenred, a Sodexo és a Le Cheque Déjeuner. És bár a Magyar Postának egyáltalán nem ismeretlen terület az étkezési utalványok forgalmazása, hiszen idén áprilisban alapított leányvállalatot hasonló tevékenységre, és éppen folyamatban van a mintegy 35 ezer munkavállalójuknál a korábbi utalványok „sajátra” cserélése, úgy tudjuk, hogy számukra is átmeneti nehézséget okozhatna, ha kellő felkészülési idő nélkül januárban rájuk zuhanna az étkezési utalványok országos kezelésének terhe.

Az étkeztetési utalvány piac három legnagyobb szereplőjét, az Edenredet, a Sodexot és a Le Cheque Déjeuner-t tömörítő Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) értelemszerűen azt a megoldást tartaná jónak, ha az elektronikus kártyával párhuzamosan megmaradhatnának január után is a papír alapú utalványok, és a mostani szolgáltatók is működhetnének. „Így fenntartható lenne egy olyan rendszer, amelyben a munkaáltatók maguk dönthetik el, mely szolgáltatóval szerződnek, a felhasználók pedig azt, melyik számukra a legmegfelelőbb juttatási forma és eszköz” – mondta lapunknak Nagy Márta, az EUFE alelnöke. A szakmabeliek szerint egyébként egy teljesen kártya alapú rendszerre való zökkenőmentes átálláshoz legalább 2-3 év lenne szükséges. „A jelenlegi mintegy 40 ezer elfogadóhely közül 30 ezernél nincs kiépített kártyaleolvasó rendszer, emellett a 100 ezer ügyfél, azaz munkáltató és a mintegy 2,5 millió felhasználó cafeteria rendszereit és juttatásait is össze kellene fésülni” – említette a nehézségeket Nagy Márta. Közlése szerint Nyugat-Európában éppen ezért a legtöbb helyen az elektronikus és az utalvány rendszer párhuzamosan működik, és nincs rá példa, hogy a rendszert állami monopóliumban egyetlen kibocsátó működtetni tudná.

Az EUFE által múlt héten közzétett elemzés szerint a cafeteria rendszer eredetileg tervezett átalakítása következtében az állam jelentős áfa, szja és egyéb bért terhelő járulékokból származó bevételtől esne el. Számításaik szerint a költségvetésnek éves szinten már akkor is 20 milliárd forintos kieséssel kellene számolnia, ha a most étkezési utalványos juttatásban rendszeresen részesülő mintegy 1,6 millió munkavállaló 40 százaléka át tudna térni 2012. január elsejétől a SZÉP-kártya alapú rendszerre. Még súlyosabb problémának tartják, hogy a munkavállalók nettó jövedelme mintegy százmilliárd forinttal csökkenne, azaz ennyi vásárlóerő tűnne el a gazdaságból.

Kétszázmilliárd forintnyi „kajajegy”

Az étkezési utalványok piaca mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, ebben a juttatásban 2,5 millió, azaz a teljes munkavállalói réteg csaknem kétharmada részesül havi rendszerességgel. Az idei évben a két juttatási forma felhasználhatósági körét összevonták, és ezzel a munkavállalók szabadon dönthették el, hogy utalványukat hol költik el, éttermekben, kifőzdékben, büfékben, vendéglátóegységekben vagy a kiskereskedelemben. Jelenleg munkavállalónként maximálisan 18 ezer forint/hó étkezési utalvány adható kedvezményes adózással. Átlagosan havonta 12 ezer forint értékben kaptak a munkavállalók ilyen juttatást az idén. Ezen a piacon a nagy professzionális szolgáltatók mellett magyar és külföldi kereskedelmi láncok és cafeteriakártya-kibocsátók versenyeznek az ügyfelekért.