Beindult a harc az EU-pénzekért

 – Az Európai Bizottság javaslata alapján a következő hétéves, 2014-2020-as uniós keretköltségvetés egyik vesztese Magyarország lehet, miután Brüsszel egységesen a kedvezményezett tagország GDP-jének 2,5 százalékában maximalizálná a felzárkóztatást célzó kohéziós támogatásokat. A jelenlegi hétéves periódusban pedig még országonként differenciálva határozták meg a támogatások küszöbértékét, ami hazánk esetében a most javasolt szintnél jóval magasabban, 3,5 százalék körül lett megszabva. A júniusi brüsszeli javaslat tagállamonkénti értékelése után a napokban indult be az egyeztetés a tagországok és az Európai Bizottság között. Mi a magyar kormány álláspontja a kérdésben?

- Határozottan leszögeztük, hogy a brüsszeli javaslatot jelenlegi formájában nem tudjuk elfogadni, és más megoldásra tartunk igényt. A 2,5 százalékos, minden EU-tagállamra egységesen meghatározandó, a kohéziós fejlesztési forrásokat maximalizáló plafon ugyanis valójában azokat a kisebb gazdasággal, illetve bővülési mutatókkal bíró tagországokat érintené kedvezőtlenül, amelyeknek nagyobb támogatásra lenne szükségük. A javaslat értelmében az amúgy a fejlesztési forrásokra rászoruló országok arányosan kevesebb támogatást kapnának, míg azok, amelyek gazdasága gyorsabban nő, több közösségi forráshoz jutnának. Összességében a javasolt metódus pont azokat az országokat sújtaná, amelyek a fejlettségi szintje a legmesszebb van az EU átlagától.

- Miként tud fellépni a magyar kormány a hazánk számára előnytelen javaslat megváltoztatása érdekében?

- A háttérben már aktívan keressük a szövetségeseket a tagállamok között, szoros egyeztetés folyik. Orbán Viktor a három balti ország miniszterelnökével együtt közös levelet írt az Európai Bizottságnak a támogatási küszöb meghatározási módjának megváltoztatása érdekében. A balti országokat ugyanis a mostani javaslat hazánkhoz hasonlóan igen kedvezőtlenül érintené. Emellett a jelentős felzárkóztatási forrásokat kapó tíz kohéziós ország (a visegrádi, illetve balti országok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) szakminisztereinek következő ülését a mi kezdeményezésünkre Magyarországon rendezik meg november 10-én, tekintettel arra, hogy ez a kérdés mennyire fontos hazánk számára. Emellett visegrádi keretben is felvetjük a témát, így a négy ország kormányfőinek jövő heti találkozóján is megvitatják a kérdést. Ebben az ügyben már hasznosítani tudjuk a magyar elnökség során szerzett tárgyalási tapasztalatainkat, illetve informális csatornáinkat, kapcsolati tőkénket is. A múlt félévi elnökség miatt úgymond még érdekesek vagyunk, odafigyelnek hozzászólásainkra, észrevételeinkre.

Az interjú teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.