Bekeményít a bankoknál Barroso

Az EU kész tőkeinjekciót juttatni az euróválság által veszélyeztetett bankoknak, erre csak végszükség esetén hajlandó, a segítségnyújtásért cserébe pedig komoly feltételeket szab – derült ki José Manual Barroso tegnap délután az Európai Parlament előtt tartott beszédéből.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a pénzintézeteknek a jövőben a jelenleginél jóval magasabb tőkemegfelelési mutatókhoz kellene igazodniuk – konkrét számot egyelőre nem közölt. Ehhez első körben saját forrásból kell tőkét biztosítaniuk; ha erre nem képesek, akkor a kormányaiktól kérhetnek támogatást; ha ez a megoldás sem működik, akkor az ideiglenes mentőalap (EFSF) nyújt számukra friss tőkét. Ez a lehetőség elsősorban a Görögországban érdekelt, valószínűleg nagy veszteségek leírására kényszerülő bankokat érinti, de a Portugáliában és Írországban jelen lévő pénzintézetek is támogatásra szorulhatnak.

Mindezért cserébe a bankoknak le kellene mondaniuk az osztalék- és a jutalmak kifizetéséről egészen addig, amíg a feltőkésítés le nem zajlik, tette hozzá Barroso. A tiltásnak a nemzeti pénzügyi felügyeleti szervek szereznének érvényt. Mindezzel a Bizottság elnöke arra kényszerítené a bankokat, hogy egy ideig mondjanak le a nyereség szétosztogatásáról, és inkább a tőkehelyzet rendezésére koncentrálják erőforrásaikat.

A portugál politikus javasolta azt is, hogy 2013 helyett már 2012 közepére állítsák fel az állandó válságkezelő alapot (ESM), amely az EFSF-t váltaná fel. Barroso beszédével gyakorlatilag megágyazott a jövő heti EU-csúcsnak, amelyen a tagállamok vezetői vitatják meg a javaslatokat. A csomag végleges változatát november elejére készül el, és ezt összehangolják majd a görög helyzet rendezésével is.                    

Időközben Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke is prezentálta tízpontos akciótervét az euróövezet megmentésére a Handelsblattban – ez átfedéseket mutat Barroso elképzeléseivel. Elsőként – amint ezt a trojka engedélyezi – Görögországnak meg kell kapnia a rövid távú túléléshez szükséges hitelrészletet az első EU-IMF-mentőcsomagból. A második lépésben meg kell bizonyosodni arról, fenntartható-e még a görög adósság. Ha nem, akkor „más lépésekről is el kell gondolkozni.” Bár Juncker az esetleges pánikokozás elkerülése érdekében nem mondta ki, de nagyon úgy tűnik, hogy ez valójában adósság-elengedést, azaz Görögország rendezett csődjét jelentené.

Harmadszor a Eurogroup elnöke szerint folytatni kell az államháztartások konszolidációját, és a visszatérő bűnbeesőket pedig automatikus szankciókkal kell büntetni. Negyedszer pontos menetrendet kell felállítani a bankok feltőkésítésére, ezért cserébe viszont a segítséget nyújtóknak – tehát az államoknak – pozíciókat kell kapniuk a bankok irányító testületeiben, és részesedniük kell a nyereségükből. Ötödször be kell vezetni az adót a pénzügyi tranzakciókra, hatodszor pedig a gazdasági növekedést segítő programot kell kidolgozni a recesszióval küzdő tagországok számára. Emellett a jelenleginél jobban kell szabályozni a pénzügyi piacokat, máshogy kell bánni a hitelminősítőkkel, valamint létre kell vége hozni az EU gazdasági kormányzását, áll Juncker tízpontos tervében.

Ami a piaci hatás szempontjából legkényesebb kérdést, a görög adósság elengedését illeti, a júliusi euróövezeti csúcs döntése szerint 21 százalékos veszteségleírást vállalnának be a bankok. Juncker hétfőn az osztrák ORF televízióban már utalt arra, hogy ennél többről folynak a tárgyalások. Sajtóértesülések szerint 50-60 százalékos leírás is elképzelhető, az UBS szerint pedig hetven százalékos adósságtörlésre lenne szükség. A svájci óriásbank várakozásai szerint az ország minden hitelezőjét érintő adósság-elengedés elkerülhetetlen, és arra legkésőbb jövő márciusig sor kerül.

-->