EU-válság: nagyot veszíthetnek a bankok

Tovább halogatják az euróövezeti vezetők a döntést a közös valuta megmentéséhez szükséges intézkedésekről – derült ki a lapzártánk idején is zajló brüszszeli EU-csúcson. „Ma előkészítjük a szerdai döntéseket. Ez azért fontos, mert technikailag részben nagyon bonyolult folyamatokról van szó” – magyarázta tegnap a késlekedést Angela Merkel német kancellár. Szerdán előbb a 27 tagállam vezetői üléseznek, majd ezt követi késő délután egy szűk körű, csak az euórövezeti államok részvételével zajló megbeszélés.

A tárgyalások három, egymással szorosan összefüggő területre koncentrálódnak: mekkora adósságot engedjenek el a görögöknek, hogyan és mennyivel támasszák meg az emiatt szorult helyzetbe kerülő bankokat, és hogyan reformálják meg az ideiglenes mentőalapot (EFSF) a krízis továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

Ami az első problémakört illeti, Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke a hétvégén már elismerte, hogy 50-60 százalékos adósság-elengedésről folynak a tárgyalások – a júliusi EU-csúcson még „csupán” 21 százalékos úgynevezett haircutról volt szó. A konfliktusok nagyságát jelzi, hogy míg a Handelsblatt információi szerint a bankszektor ellenzi veszteségeik ilyen mértékű növelését, addig Brüsszel ragaszkodik ehhez: „Ha nem teszik meg, akkor kötelező érvényű megoldást kell találni” – emelte ki Juncker.

A Financial Times által megszellőztetett trojkajelentés szerint a második görög mentőcsomag a júliusban tervezett 109 milliárd euró helyett 252 milliárdot fog felemészteni 2020-ig – ez a hitelezők mellett az euróövezeti tagállamoktól is újabb áldozatvállalást követelne. Ha pedig a recesszió a most vártnál is mélyebb lesz, akkor 444 milliárd euróra nőhet ez az öszszeg. A bankok összehangolt tőkeemelésének egyes részleteiben viszont állítólag már sikerült megegyezniük az euróövezeti vezetőknek: e szerint 2012 közepéig összesen 100 milliárd euró friss tőke kell a veszélyeztetett pénzintézeknek a túléléshez, amelyhez magántőke bevonása is szükséges. Amíg a feltőkésítés meg nem történik, addig a banki jutalmakat és osztalékokat korlátozni kell. A harmadik fő kérdéssel, az EFSF reformjával kapcsolatban a németek továbbra is a biztosító-, a franciák pedig a bankmodellt preferálják. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap délután már utalt arra, hogy egyezség látszik körvonalazódni a kérdésben.

A vasárnapi, tágabb körű EU-csúcson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint Európa gyengesége abból fakad, hogy eladósodottak a tagállamai. Mint az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta, az európai gazdaság talpra állásának legfontosabb feltétele az, hogy szakítani kell néhány dologgal, például a hitelből éléssel.

Beszólt Juncker az egész európai elitnek a megbeszéléseken

Szokatlanul erős szavakkal kritizálta Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke az európai politikai elit kríziskezelését. „Ennek hatásai katasztrofálisak” – jelentette ki Juncker, hozzátéve, hogy „tevékenységünk nem éppen a rendezett államvezetés eklatáns példája”. A politikus ezzel valószínűleg arra célzott, hogy az ideiglenes mentőalappal kapcsolatos francia–német nézetkülönbségek miatt a múlt héten szerdára is hirtelen beiktattak egy rendkívüli EU-csúcsot az eredetileg kitűzött vasárnapi mellett. „Jobban örültem volna, ha nem lett volna szükségünk két nekifutásra” – magyarázta. Juncker, aki Luxemburg miniszterelnöke is, s visszautasította azt a feltételezést, miszerint a probléma kizárólag csak az EU két motorjának ellentétéről szól. „Hogyan gondolhatják, hogy elég, ha Németország és Franciaország megegyezik? 17 kormánnyal, 17 állammal, 17 parlamenttel van dolgunk” – emelte ki, utalva arra, hogy Németország mellett más országok is szeretnének beleszólni az euróövezeti döntésekbe.