Görögmentés: csak időt nyert az EU

„Csak időt vett magának az EU, és néhány hónapra sikerült elviselhető szintre csillapítania a fájdalmait” – ezzel a lakonikus megállapítással értékelte a Világgazdaságnak Kuti Ákos a tegnap hajnali négy órakor zárult brüsszeli EU-csúcs bejelentéseit. Az Equilor vezető elemzője utalt arra, hogy azokból továbbra is hiányzik a konkrétum, mint ahogy az sem látszik, mitől fog beindulni a növekedés az egyre erősebben zuhanó görög gazdaságban. Márpedig a bővülés elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Athén hosszú távon is fenntartható adósságpályára kerüljön.

Hasonló szkepticizmussal nyilatkozott a Reutersnak Damien Boy, a Credit Suisse svájci óriásbank részvénystratégája. „A főcímek jól hangzanak, az ördög azonban a részletekben rejlik. Nem tudjuk például, miből fogják az ideiglenes mentőalap (EFSF) keretét 440 milliárdról 1000 milliárd euróra emelni”. Egyelőre kérdéses az is, beszáll-e az Európai Központi Bank a bővítésbe – ha nem, „akkor újabb problémával kell szembenézni” – magyarázta az elemző. A homályba vesző részletek miatt panaszkodott Carsten Brzeski, az ING közgazdásza is: „Mi lesz például, ha a görögöknek nem sikerül előrehaladniuk a reformokkal? Vagy hogyan fogják kibővíteni az EFSF-t, és tud-e az működni abban a formában?” – mondta a Guardiannek.

Igaz, Brzeski ezzel együtt úgy véli, hogy a tegnapi EU-csúcs egy jó irányba tett, fontos lépés volt. Nem meglepő módon hasonló optimizmussal nyilatkoztak az európai politikusok is: Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök szerint tartós eredményt hozhat, hogy az ország magánhitelezői lemondanak követeléseik ötven százalékáról, Görögország pedig egy és mindenkorra megoldhatja a múltból fakadó problémáit. Nicolas Sarkozy francia elnök úgy vélte, a megállapodás hiteles, ambiciózus és átfogó válasz a görög krízisre, Angela Merkel német kancellár pedig azt emelte ki, hogy az adósság-elengedéssel a bankok és biztosítók – Görögország hitelezői – „szubsztanciálisan” is áldozatot vállalnak az új mentőcsomagban.

A piacok egyelőre szintén pozitívan reagáltak a megállapodásokra: az európai tőzsdék kilőttek – a német és a francia index 4-5 százalékot emelkedett kora délutánig – , az euró több mint egy százalékot vert a dollárra, és érezhetően csökkent a nyomás a spanyol, az olasz és a portugál államkötvénypiacon is.

Az EU-csúcson kötött megállapodás talán leglényegesebb eleme, hogy a Görögországot hitelező bankok és biztosítók belementek egy ötvenszázalékos haircutba – a júliusi EU-csúcson kötött egyezség még „csak” 21 százalékos veszteségleírásról szólt. Ez azt jelenti, hogy a futamidő elején 100 eurót adtak a görögöknek az államkötvényeikért, menetközben erre az összegre megkapták az időarányos kamatot, a futamidő végén azonban a kölcsönadott 100 euró helyett csak 50 eurót kapnak vissza. Ez mintegy 100 milliárd eurós könnyítést jelent Görögországnak.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.