Matolcsy: Gyengeség lenne a visszatérés az IMF-hez , de bóvliba kerülhetünk

Az interjúban a devizahitelezéssel kapcsolatosan a miniszter elárulja: milyen további lépéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a közel ötezer milliárd forintra rúgó lakossági devizahitel-állományból „minél többet szeleteljen le". Matolcsy György szerint ugyanis minden épelméjű gazdasági szereplő, így a vezető bankárok is pontosan tudják, hogy „ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból".

Az Orbán-kabinet előbb a családokat, ezt követően pedig a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is tehermentesíteni szeretné a devizahitelek árfolyamkockázatai alól. Ennek érdekében a kormány egy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik, amiben akár egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és sor kerülhet a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítése is. A kis- és középvállalkozásoknak kamattámogatott hitelkonstrukciót ígér a miniszter a devizakölcsönök forinthitellel történő kiváltására.

A minisztertől a Heti Válasz megtudta, hogy bár a kormány jelenleg is együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna. Matolcsy ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán.

Az általa képviselt, nem ortodox közgazdasági eszközöket is bevető gazdaságpolitikáról úgy nyilatkozott, hogy az a történelemben egyszer már bizonyított: a második világháború utáni újjáépítés ugyanis kizárólag ilyen gazdaságpolitikákra épült. Szerinte ha a kormány a Bajnai-Oszkó-féle gazdaságpolitikát vitte volna tovább a kormány, akkor most Magyarországon is ugyanolyan válság lenne, mint Görögországban.