Orbán: Magyarországnak nem kell fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért

A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán Viktor elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

A megállapodás azt is tartalmazza - folytatta a magyar kormányfő -, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is.

Orbán közlése szerint a 27-ek megállapodása szintén kitér arra, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel".

Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő közölte: a szerda esti találkozón a 27-ek nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat. Erről külön határozatot kell majd alkotni - tette hozzá.

Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke közleményben adott hangot azon reményének, hogy a bankfeltőkésítésről elért megállapodás helyreállítja majd az európai bankszektor iránti bizalmat.

Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell.

Este az euróövezet 17 tagországának a vezetője folytatta tovább Brüsszelben a megbeszélést, egyfelől a görög adósságleírás mértékéről, másfelől a további euróövezeti válságok megelőzésére hivatott, Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközként (EFSF) emlegetett mentőeszköz pénzügyi "tűzerejének" növeléséről.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében - közölték este uniós források. 

Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe. Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben. Értesülések szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az EFSF kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.

A 17-ek találkozója záró nyilatkozattervének egy késő este készült és kiszivárgott újabb változata szerint az EFSF-et illetően olyan megoldás készül, amely az eszköz jelenlegi tényleges hitelezési kapacitását megnégyszerezné. Brüsszeli számítások szerint ezt azt jelentené, hogy a mechanizmus segítségével összesen ezer milliárd eurót lehetne az adósságproblémával küzdő országok átmeneti támogatására fordítani.

Az "eurómentő" célú csúcstalálkozó-sorozat egyebek közt felszínre hozott olyan problémákat is, mint amire Donald Tusk, az EU soros elnökségét ellátó Lengyelország miniszterelnöke utalt szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján.

"Nem áshatja alá az Európai Unió 27 tagországa közti együttműködést az, hogy az euróövezet 17 országa szorosabbra vonja integrációját" - hangoztatta Tusk a 27-ek tanácskozása után. 

"Megítélésem szerint valamennyien megértettük, hogy fokozott integrációra van szükség, de nem csupán az eurócsoport, hanem az egész unió szintjén" - jelentette ki. A téma azt követően vált érzékennyé az EU-n belül, hogy az euróövezetet sújtó adósságválság megoldása és a közös pénz stabilitásának megerősítése érdekében a közös fizetőeszközt használó zóna országai külön lépéseket is tettek.

David Cameron brit miniszterelnök is leszögezte ugyanakkor szerdai nyilatkozatában: az euróövezeti válság a zónán kívüli államokat is kedvezőtlenül érinti, és egyes kérdések megtárgyalásába az unión kívüli tíz országot feltétlenül be kell vonni.

Szintén az euróválsághoz szorosan kapcsolódó fejlemény, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ígéretet tett a 27-eknek: november 15-éig előáll egy átfogó reformprogrammal, amely elősegíti a növekedést, és 2013-ra egyensúlyba hozza az olasz költségvetést. Ez derült ki abból a levélből, amelyet Berlusconi a brüsszeli válságtanácskozás alkalmával nyújtott át partnereinek. A levélben konkrétan megfogalmazott intézkedések között van a nyugdíjkorhatár 67 évre emelése (2026-ig), továbbá több bürokráciacsökkentő, illetve az üzleti környezetet javító lépés.

A levélről Donald Tusk azt mondta, hogy az "jó benyomást keltett" az európai vezetőkben. Az olasz államháztartás helyzetének stabilizálása kulcsfontosságú az euróövezeti adósságválság megoldása szempontjából. Elemzők szerint ugyanis sem a meglévő, sem az euróövezeti vezetők tanácskozását követően várhatóan "megnövelt tűzerejű" EFSF nem bizonyulna elegendőnek egy esetleges olasz államcsőd kivédésére.