Sarkozy félreértett valamit? - Káosz a bankmentés körül

Komoly ellentétek merültek fel az eddig a szoros együttműködés törékeny képét fenntartani igyekvő Nicholas Sarkozy és Angela Merkel között, hogyan is kellene megvédeni az eurózónát az adósságválságtól, mely az egész világgazdaság taplraállását veszélybe sodorhatja.

A Reuters német forrásai szerint Franciaország a kemény munkával összegereblyézett 440 milliárd eurós mentőcsomagot szeretné felhasználni a saját bankjainak feltőkésítésére, hogy megvédje azokat az esetleges görög csőd által okozott pénzügyi felfordulástól, míg Németország szerint az alaphoz csak végső esetben lenne szabad hozzányúlni, amikor az állami forrásokból már nem megoldható a veszély elhárítása.

"A franciák félreértették az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF). Véleményünk szerint a bankoknak elsősorban a piacokon kell forrásokat keresniük, utána jöhet az állami segítség, a mentőcsomag pedig csak akkor jöhet számításba, ha már semmilyen más lehetőség nem elérhető" - mondta a hírügynökség németországi forrása.

Hivatalosan még semmilyen francia reakció nem érkezett a hírekre, a német pénzügyminisztérium pedig nem erősítette meg az ellentéteket arra hivatkozva, hogy a bankok rekapitalizációjáról szóló tárgyalások még mindig folynak Párizs és Berlin között.

Egy francia EU-diplomata szerint azonban a vita épp azon tört ki, lehet-e az EFSF-hez nyúlni megelőző jelleggel vagy csak a legutolsó megoldás lehet a mentőcsomag bevetése. Franciaország tárgyalásait ugyanis abban a szellemben folytatja, hogy mindenáron szeretné megőrizni "AAA"-besorolását. Márpedig az eurózóna hat, legmagasabb szintű hitelosztályzatával rendelkező tagállama közül épp az övé a legmagasabb adósságarány, mely a GDP 86,2 százalékára rúg. Márpedig, ha az ország - mely Németország mögött a bajba jutott országok legnagyobb hitelezője - elveszíti "AAA" osztályzatát, az összes, Görögország, Portugália és Írország megmentésére tett pénzügyi erőfeszítés összeomolhat.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön megerősítette, hogy az EU valóban készül olyan tervekkel, melyekkel stabilizálni lehetne a bankok helyzetét a 27-tagú szövetség egészében. Ugyanakkor világossá tették azt is, hogy ez mindössze iránymutatást jelent a nemzeti akciótervek és a határokon átnyúló bankok kezelése tekintetében és nem egy közös európai mechanizmust vagy kötelező szabályokat a rekapitalizációra.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és független elemző cégek becslése szerint amennyiben az államkötvények árfolyamát a mostani szintekre kellene leírniuk a bankoknak és Görögország csődbe menne, mintegy 180-200 milliárd eurós veszteséget kellene összességében benyelniük a pénzintézeteknek.

Abban egyelőre egyetértés mutatkozik Sarkozy és Merkel között, hogy el kell kerülni a görög csődöt, mivel az katasztrofális következményekkel járna mind az európai, mint a világgazdaság számára. A francia miniszterelnök szerint sem morális, sem gazdasági okokból nem szabad hagyni, hogy Görögország csődbe menjen, a német kancellár azonban körülményesebben fogalmazott: Merkel szerint mindent megtesznek a görögökért, amennyiben tartják magukat az EU/IMF-programhoz, azonban nem lehet teljesen kizárni egy esetleges csőd lehetőségét.