10 milliárddal kevesebb jut álláskeresési ellátásra

Az utolsó pillanatban 373 milliárd forinttal növelte a bevételi főösszeget az Országgyűlés, ugyanakkor 372 milliárd forinttal emelte a kiadási oldalt. Annak ellenére, hogy a jövő évi gazdasági növekedés mértékét a kormány a tervezetthez képest jelentősen csökkentette, a parlamenti szavazáson a költségvetési hiányon lényegében nem változtattak.

A költségvetési hiányt a GDP mértékéhez viszonyítják, azaz, ha a vártnál kisebb mértékben nő az ország GDP-je, vagy stagnál, akkor a hiány mértéke nő. Amennyiben a kormány már most deklarálja, hogy a költségvetés benyújtásához képest kisebb lesz a gazdasági növekedés, akkor ehhez képest kellett volna megállapítani a hiány összegét is. Jelenleg ugyanis 2012-re 29 ezer milliárd forint feletti GDP mértékkel számolnak, ez azonban számításaink szerint nem éri el majd a 27,3 ezer milliárd forintot sem. Amennyiben következetes lett volna a kormány, akkor már most 44 milliárd forinttal csökkenteni kellett volna a hiány mértékét.

Előszeretettel nyúltak bele olyan kiadási tételekbe a kormánypárti politikusok, amelyek miatt a költségvetés tervezésének a hiteltelensége merül fel. Ilyen például az a módosítás, amely annak érdekében, hogy bevezessék a fegyveres testületeknél egy kiegészítő juttatást 9 milliárd forintot vett el a szolgálati ellátásokból (ezt a szolgálati nyugdíjat kapókhoz kerül jövőre), ez pedig majd 10%-os csökkenést jelent. Amennyiben ekkora tartalékkal tervezte meg ezt a kiadást a nemzetgazdasági tárca, akkor ez nehezen teszi védhetővé a többi költségvetési sort is. Valószínűbb inkább, hogy valahogyan találni kellett ekkora forrást, és olyan sorról vettek le pénzt, amelyet maximum az év során visszapótolnak.

De ugyanígy nem erősíti a költségvetés hitelességét, hogy 10 milliárd forinttal csökkentették az álláskeresési ellátásokra fizetendő összeget. Ugyanakkor egy ilyen mértékű csökkenés mögött nincsenek már elfogadott törvényi változtatások. Egy olyan gazdasági helyzetben, amikor elemzői konszenzus szerint is inkább a munkanélküliség stagnálására kell számítani, nem érthető, hogy az eredetileg benyújtott javaslathoz képest 15 százalékkal hogyan tudták lefaragni ezt a kiadási sort. Inkább megint az lehet a helyzet, hogy forrást kellett találni más célokhoz.

Előszeretettel változtattak  kormánypártok az adóbevételeken is annak érdekében, hogy akár pár tíz millió forintos egyéb kiadási tételekhez találjanak forrást. Ezek a módosítások egyesével nem képviselnek jelentős mértéket, de megint csak azt kérdőjelezik meg, hogy mennyire volt hitelesen kiszámolva az eredeti költségvetési törvényjavaslat.