Róma felgyorsítja a reformokat
Olaszország - az általános vélekedés és a nagy eladósodottsága ellenére is - jobb helyzetben van, mint Görögország, Írország vagy Portugália. Amennyiben az GDP 120 százalékára rúgó adóssággal küszködő ország hajlandó az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felügyelete alá helyezni magát, valamint gyorsan és pontosan végrehajtani a szükséges reformokat, úgy elkerülhet a válság. Ehhez azonban drasztikus lépések kellenek: mérsékelt államháztartási hiány, kiadási reformok, stabil bankrendszer, hogy csak a legszükségesebbeket említsük. Az európai döntéshozók ezen felül a privatizáció felgyorsítását és további megszorításokat várnak el az országtól, hogy 2013-ra egyensúlyba kerülhessen a költségvetés.
Megelőző segély
A G20 legutóbbi, cannesi ülésén Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök elutasította, hogy az IMF és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megelőző hitelkeretet hozzon létre az ország számára. Pedig a mintegy 50 milliárdos hitelkeret nagy segítség lehetne abban, hogy növelje az ország tartalékait, lehűtse a piacokat, ezzel pedig jobb piaci lehetőségekhez jusson a pénzpiacokról. Berlusconi ellenállása érthető, egy ilyen hitelkeret ugyanis valószínűleg csak akkor jöhetne szóba, ha előzetesen az ország előáll egy épkézláb konszolidációs programmal.
Egy korai mentőcsomag
Amennyiben a problémák még a mostaninál is rosszabbra fordulnak, Olaszország nem jutna elegendő finanszírozáshoz a piacokról, akkor pedig egy mentőcsomagot kellene összeállítani a számára. A kérdés csak az, hogy a jelenleg elégtelen forrással rendelkező IMF és EFSF hogyan tudna gyorsan előállni egy - legalább három évig tartó -
programmal.
Olaszországnak ugyanis jelen állás szerint mintegy 300 milliárd euróra lehet szüksége évente. Az EFSF-ben ugyanakkor alig 250 milliárd áll rendelkezésre az eredetileg megszavazott 440 milliárdból - ennyit vittek el ugyanis a görög, ír és portugál programok. Ráadásul a recesszió egyre jobban fenyeget: Portugália máris újabb 20-25 milliárd euróra tart igényt a májusban megszavazott 78 milliárd mellett.
Az EKB hatalomra tör
Az Európai Központi Bank augusztus óta vásárol olasz államkötvényeket, hogy ezzel is segítse a magas kamatfelár miatt szenvedő országot tőkéhez jutni. Az intézmény elnöke, Mario Draghi továbbra is folytatni akarja elődje, Jean-claude Trichet ezirányú tevékenységét. Mindez azonban csak időleges lehet, amíg az EFSF át nem veszi az irányítást, hiába is szeretnék egyes európai vezetők, hogy az EKB gyorsítsa a vásárlások ütemét. Ebből a szempontból nézve ugyanis az EFSF előbb-utóbb egy, az EKB "végtelen mennyiségű" pénzét osztogató intézménnyé alakulhatna át, erről pedig Németország és a Bundesbank hallani sem akar.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.