Az EU úgy hullhat szét, mint a Szovjetunió

A kedden végbement óriási hozamemelkedések nyomán egyértelműen részekre szakadt az eurózóna - írja kommentárjában a német Börsen-Zeitung. Egyre nő a félelem annak kapcsán, hogy az adósságválság az eddig biztosnak számító tagállamokat is eléri.

"Amennyiben a trend tovább tart, egyedül Németország jelenti majd a biztos pontot" - jósolja a The Wall Street Journal. A lap emlékeztet arra, hogy már az "AAA" minősítéssel rendelkező államok, mint Hollandia, Finnország és Ausztria sem immunisak a fertőzéssel szemben. A lap szerint az osztrák aggodalmak egy részét az táplálja, hogy az ország történelmi kapcsolatokat ápol Magyarországgal, ahol a háromhónapos államkötvények hozama már 6,7 százalékra emelkedett. Az RBS elemzői úgy látják: az, hogy Finnország és Hollandia is nehéz helyzetbe kerül, azt jelzi, hogy a válság új, veszélyesebb szintre emelkedik - írja a Handelsblatt.

A Financial Times Deutschland (FTD) a vitát arra a döntő kérdésre irányítja: vajon az Európai Központi Bank végül is igénybe veszi-e a "pénzpolitikai gránátvetőt", vagyis a korlátlanul államkötvényvásárlást, hogy ezzel megállítsa a pusztító hozamelkedést.  Az intézkedés támogatóinak növekvő száma ellenére Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke továbbra is ellenzi ezt a lehetőséget. A lap szerint végzetes hatású lehet, ha a döntéshozók között eszkalálódik a vita az EKB szerepét illetően, ezzel ugyanis elvész az egyetlen hiteles eszköz, amelyet a válság kezelésére használhatnak.

A Szingapúrban megjelenő Business Times szerkesztősége csodálkozik azon, hogy az euróövezethez tartozó országok eddig nem vonták be erőteljesebben az aranyat, mint a válság megoldásának egyik eszközét. Szerintük nyilvánvaló ugyanis, hogy az arannyal fedezett kötvények lélegzetvételnyi időt teremtenének az euróövezetnek. Október végén az európai jegybankok aranytartalékainak mennyisége 347 millió uncia volt, amelynek értéke 607 milliárd amerikai dollárnak felel meg. Csupán Olaszországnak 78,8 millió uncia aranya van.

Ha az államkötvényeket arannyal biztosítanák, az egyrészt az aggódó befektetőket nyugtatná  meg, másrészt az Egyesült Államok, Németország, Kína vagy Oroszország aranytartalékaik egy részét rendelkezésre bocsájthatnák egy  "válságintézmény" létrehozására. Ezzel olyan alapra jöhetne létre, amely arannyal fedezett kötvényeket nyújt az adósságválsággal küzdő államoknak egyfajta átmeneti finanszírozásként.

A Vedomosztyi című orosz lap az Európai Unió válságát a Szovjetunió széthullásához hasonlítja. A legfontosabb közös tényező, hogy mindkét unió a strukturális és makrogazdasági válságok összefonódásával küzdött. A legfontosabb tanulság, amelyet Európának meg kell szívlelnie Oroszországtól az, hogy a reformokat nem lehet elkerülni. A Szovjetunió olyan sokáig próbálta elhalasztani a gazdaság liberalizálását, amíg elkerülhetetlenné nem vált az összeomlás. Európának a lap szerint arra kell felhasználnia a válságot, hogy valódi fiskális uniót hozzon létre, ami ismét az első lépés lenne az EU valódi strukturális reformja irányába.