Erősítenék a cégek a német-amerikai szövetséget

És miközben a több mint 15 trillió dolláros államadóssággal küszködő Egyesült Államokban egy kongresszusi bizottság - tagjai közül hat republikánus és hat demokrata - képtelen volt megegyezni a költségvetési deficit 1,2 trillió dolláros csökkentéséről, a Németországban működő  legnagyobb amerikai cégek többsége a transzatlanti kapcsolatok elmélyítését, az Egyesült Államok és Európa gazdasági együttműködésének elmélyítését szorgalmazza.

Ez tűnik ki abból a felmérésből, amelyet a németországi  Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Germany) végzett októberben és amelynek eredményét a napokban hozta nyilvánosságra. Eszerint az üzleti forgalmukat tekintve legerősebb amerikai tagvállalatok 68 százaléka úgy vélte, hogy szélesebb kitekintésben, a transzatlanti – vagyis az Egyesült Államok és Európa közti - kapcsolatok a távolabbi jövőben is stabilak maradnak, sőt, a jelentőségük még növekedni is fog. A megkérdezett amerikai cégek  úgy vélték, a jelenlegi helyzetben Európa és az Egyesült Államok csak közösen képesek a válságon úrrá lenni. Szerintük megvan a képesség e partnerség további erősítésére. Ennek érdekében az AmCham megkérdezett tagvállalatai közel tucatnyi ajánlást fogalmaztak meg. Ezek közül a legfontosabbakat ismertetjük.

Arra azonban mindenképpen rá kell mutatni, hogy a németországi AmCham „Jövőbeni transzatlanti együttműködés” (JTE) elnevezésű 10 pontos programjának részleges vagy teljes megvalósítása éveket vehetne igénybe. A JET bevezetőben kiemelte, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasági kapcsolata a legjelentősebb a világon. A két régió együttesen naponta mintegy 2,7 milliárd dollárnyi kereskedelmet és befektetést generál, 14 millió munkahely meglétét biztosítja és a globális GDP több mint 50 százalékát és a globális kereskedelem 30 százalékát adja. Ám a transzatlanti viszonyt nem szabad természetesnek venni – hangsúlyozza a JTE. A további együttműködés lehetősége még mindig kiaknázatlan. Ezért az Egyesült Államoknak és Európának szorosan együtt kell működnie, ha befolyással akarnak lenni a globális problémákra. „Közös vezetésre van szükség a gazdasági prosperitás helyreállítására, a kereskedelem és befektetés bővítésére és a munkahelyek száma növelésének bátorítására”- érvel a felmérésről készült anyag. Ennek részletezésébe azonban nem megy bele.

A németországi AmCham megkérdezett tagvállalatai sürgetik a meglévő kereskedelmi akadályok és a kereskedelemre rárakodó szükségtelen költségek megszűntetését. A kereskedelem ugyanis a gazdasági növekedés és a munkahelyek teremtésének kulcsfontosságú motorja. Az Egyesült Államok és Európa versenyképességének, a transzatlanti gazdasági integráció javítása érdekében ezért meg kell szüntetni a még meglévő szabályozási kereskedelmi akadályokat és fel kell számolni a kereskedelemre rakodó szükségtelen költségeket.

Az OECD becslése szerint ugyanis a meglévő nem vám jellegű és szabályozási kereskedelmi akadályok csökkentése a GDP akár 3,5 százalékos növekedését eredményezhetné az Atlanti Óceán mindkét oldalán. Az amerikai cégek szerint egy harmonizált szabályokkal létrejövő transzatlanti piac megerősíti majd ezt a globális szabályozó vezetői szerepet. S noha a Transzatlanti Gazdasági Tanács már ért el bizonyos előrehaladást 2010 vége óta, a politikai vezetőknek az Atlanti Óceán mindkét oldalán nagyobb prioritást kell biztosítaniuk e fórumnak.

A felmérésbe bevont amerikai cégek szerint a transzatlanti kereskedelemben meg kell szűntetni a vámokat. Véleményük szerint noha a vámok máris nagyon alacsonyak, de az importált termékekre kivetett amerikai és európai vámok megszűntetése jelentős gazdasági és kereskedelmi előnyökkel járna. Az European Centre for International Political Economy jelentése szerint, ha meglépnék ezt a lépést, ez az Egyesült Államok és az EU között lebonyolódó exportot 17 százalékkal növelné meg 2015-ig. Tekintettel arra, hogy a transzatlanti kereskedelemben óriási volumenű kereskedelem bonyolódik le (több mint 600 milliárd euró értékű évente) a költségcsökkentések és a vámok megszűntetésével járó termelékenységi többletelőnyök tetemesek lennének. A vámok megszűntetését úgy kellene tekinteni, mint egy érvényes első lépést a végső cél, a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrehozása felé.

„Kerüljük el az állami protekcionizmus” alcím alatt a JTE arra is rámutat, hogy miután a világgazdaságban az egymásrautaltság ma nagyobb, mint valaha, döntő fontosságú, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetés a lehető legszabadabb legyen. Amikor olyan kereskedelmi szankciókat alkalmaznak, mint az American Recovery and Reinvestment Act elnevezésű törvényben szereplő „Vásárolj amerikai árut” cikkely, ez veszélyes jelzést küld, és bizonytalanságot teremt a külföldi befektetők körében, különösen recesszió idején. Az ilyen lépések vélhetően más országokat is arra vehetnek rá, hogy hasonló intézkedéseket léptessenek törvénybe, olyanokat, amelyek súlyosan gátolhatják a világkereskedelmet. A protekcionizmus hosszú távra szóló hátrányai nagyobb súllyal esnek latba a rövid távú előnyöknél – figyelmeztetnek a németországi AmCham tagvállalatai.  

A JET a továbbiakban azt ajánlja, hogy a szükségtelen kockázatok kiküszöbölése és a pénzügyi rendszernek a jövőbeni válságoktól való megvédése érdekében, a pénzügyi szektorban konzisztens és átlátható szabályokat kell létrehozni olyan stratégiai partnerség révén, amely többek között az Egyesült Államok és az EU, továbbá a G20-ak, a Nemzetközi Valutaalap között jönne létre. Az energia hatékonyabb felhasználása érdekében az Egyesült Államoknak és az EU-nak el kell mélyíteniük az együttműködésüket az olyan stratégiai energiatémákban, mint az energiaellátás biztosítása.

A JTE ajánlásai a szellemi tulajdonjogok és a szabadalmak harmonizálására is kitérnek. „Az EU és az Egyesült Államok különbözőképpen szabályozza és védi a szabadalmakat, a márkaneveket, a szerzői jogokat és más szellemi tulajdonjogokat. Ez bizonytalanságot teremt, növeli a tranzakciós költségeket és gátolja a transzatlanti üzletkötéseket.” „Míg az Egyesült Államoknak a lehető leghamarabb meg kell valósítania a saját szabadalmi reformját, Európának pedig véglegesítenie kell a saját reformját, és csökkentenie a szükségtelen eltéréseket a két szabályozó rendszer között.”

Az euroövezet hosszú távra szóló stabilizálását illetően a felmérés rámutatott arra, hogy Németország mint gazdasági telephely, az amerikai befektetések legnagyobb koncentrációjának számít, ugyanis ott eddig mintegy 130 milliárd eurónyi tőkét fektettek be amerikai cégek, amelyek közvetlenül 800.000 dolgozót foglalkoztatnak. Ugyanakkor a Németországban működő és megkérdezett amerikai vállalatok 48 százaléka szerint a befektetési tervezésüket jelenleg erősen befolyásolja a jelenlegi európai adósságválság. További befolyásolási tényező még az Németországban megvalósulásra váró energiafordulat és az atomerőből való gyorsított kiszállás (16 %), valamint az amerikai gazdaság lassú élénkülése (12 %). A megkérdezett amerikai cégek továbbá a fogyasztók stagnáló jövedelmét, valamint a németországi innovációt gátló túlzott szabályozást említette további problémaként (20%).

Ugyanakkor, az Egyesült Államok törvényének területen kívüli alkalmazása potenciálisan elriaszthatja az európai befektetőket attól, hogy az amerikai piacon invesztáljanak, ezért e gyakorlatot meg kell szüntetni. Ez azzal az előnnyel járna, hogy a transzatlanti üzletkötéseknél csökkentené a jogi bizonytalanságot, amely az amerikai jog alkalmazásával együtt jár. A JTE példaként említi az Egyesült Államokban irodákkal rendelkező nemzetközi biztosító társaságokat, amelyek bizonyos körülmények között az amerikai szabályok alkalmazására kényszerülnek globális üzleti szegmenseikben jelentős adóterhek elkerülésére.   

Az euróövezet hosszú távú stabilizálása érdekében az amerikai befektetők többsége (60 %) egy európai gazdasági kormányzat kialakítása mellett szállt síkra.  Ugyancsak 60 százalékuk azt szorgalmazta, hogy az euróállamok nemzeti alkotmányaiban rögzítsék az „adóssággátat”, 28 százaléka pedig egyenesen az eladósodott országoknak az euróövezetből való kizárását követelte a stabilitás hosszú távra szóló biztosítása érdekében. Minden válaszadó amerikai vállalat üdvözölte az EFSF európai mentőcsomag bővítését, ám elutasította, hogy az Európai Központi Bank államkötvényeket vásároljon, valamint, hogy eurókötvényeket vezessenek be.

Végül a JTE a vízumszabályozás egyszerűsítésére vonatkozóan is tesz ajánlást. Mivel a magasan képzett szakemberek hiánya nyomasztó, a szakképzett emberek cseréje különösen fontos a multinacionális vállalatok részére. Mind az Egyesült Államok, mind Európa növekvő mértékben rá van utalva szakemberek bevándorlására, hogy kielégítsék a jövőbeni piaci igényeket, és megőrizzék piaci versenyképességüket. Ezért a személyi mobilitás fokozása érdekében alacsonyabb beléptetési korlátokat kell megszabni, a vízumszabályokat pedig egyszerűsíteni kell. A szakemberek akadálytalan áramlása ösztönözni fogja az innováció és az integráció terjedését, és a transzatlanti gazdasági növekedést – véli a JTE.

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke