GKI: Újabb recesszió várható Magyarországon, nem teljesül a hiánycél

A friss gazdasági adatok a növekedés lassulásáról, számos ágazatban folytatódó visszaesésről tanúskodnak. Az ipari termelés dinamikája az év során folyamatosan mérséklődik, az augusztusi szint 1,3 százalékkal kisebb volt a júliusinál. Az ipari export majdnem felét a feldolgozóipar két alága adja. Augusztusban a járműgyártás kivitele jelentősen, 20 százalékkal tovább bővült, ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának kivitele már ötödik hónapja érezhetően csökken. Az ipar hazai eladásai 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem emelkedtek. 2012-ben az ipari export az autóipari beruházások fokozatos belépésének hatására tovább nő, a belföldi értékesítés viszont tovább csökken. Összességében 2011-ben és 2012-ben is 5 százalék körüli ipari növekedés várható – vélekednek a GKI szakértői.

Az építőipari visszaesés már öt éve tart, s várhatóan jövőre is folytatódik. Ezt a nagyberuházások elmaradása és a lakásépítés jelentős csökkenése okozza. Augusztus végén a megkötött szerződések volumene több mint egyharmaddal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom az első nyolc hónapban csak megközelíteni tudta az egy évvel azelőttit, s ebben az év hátralevő időszakában - a magas hiteltörlesztési terhek illetve az egyösszegű végtörlesztés miatt - aligha lesz változás. Jövőre pedig az szja-változások, különösen az adójóváírás kivezetése miatt mintegy 1,5-2 százalékkal csökkenő reálkeresetek miatt további, kb. 3 százalékos forgalom-visszaesés várható. Jellemző, hogy idén eddig a modern, internetes kereskedelem mellett a viszonylag olcsó luxust jelentő illatszer-, és az olcsósága miatt terjedő használtcikk-kereskedelem forgalma volt említésre méltó. A mezőgazdasági termelés idén a jó időjárás hatására mintegy 20 százalékkal emelkedett. Lényegében ennek lesz köszönhető, hogy a GDP növekedése 2010-hez képest nem lassul.

A foglalkoztatás idén valamelyest emelkedik, azonban a GKI felmérése szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága hónapok óta romlik. 2012-ben létszám-csökkenés valószínű a költségvetési szektorban várható átszervezések, az üzleti szektor piacvesztése és növekvő bérköltségei következtében. A helyzeten csak statisztikailag javíthat a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztése.

Az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5 százalékos sávban ingadozik. Idén 3,8 százalék, jövőre - az adóemelések és a gyengülő forint hatására, a csökkenő vásárlóerő ellenére - ennél magasabb, 4,8 százalék körüli éves átlagos áremelkedés várható. A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Egyrészt recessziós viszonyok között a gazdaság adóviselő képessége - az újabb és újabb adónemek ellenére - romlik. Másrész a Széll Kálmán Tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe menni látszik.

Ugyanakkor a kormányra nagy nemzetközi politikai és pénzpiaci nyomás nehezedik, hogy 3 százalék fölé semmiképpen se emelkedjen a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű, aminek eléréshez azonban még sok idei és jövő évi lépésre lesz szükség - emelik ki a szakértők.

A múlt heti EU-csúcs döntéseit a nemzetközi piac megnyugvással fogadta. Ez lehet, hogy csak időleges, de Magyarországon átmenetileg sem érvényesült, s folytatódott a forint elmúlt hónapokban tapasztalható gyengülése. A kockázati felárak emelkedése, a magyar állampapírok iránt aggasztóan lecsökkent kereslet, a magyar gazdaság hitelképességének egyre valószínűbb leminősítése következtében a piaci kamatok emelkednek, s az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet.