Kapós lehet jövőre a közmunkás

A vonatkozó kormányrendelet szerint 57 ezer forintot kell fizetni egy közfoglalkoztatottnak havonta, ha 8 órás állásban dolgozik. A jövő évre érvényes minimálbérnél (92 ezer forint) és a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál (108 ezer forint) ez jóval alacsonyabb, így elvileg lehetséges, hogy a vállalkozások költségeik csökkentése céljából megfontolják a közmunkások alkalmazását. Kisebb-nagyobb vállalkozások már most is élnek ezzel, nemrégiben pedig a GYSEV Zrt. 50 közmunkás alkalmazását jelentette be. A közfoglalkoztatás azonban egyelőre az önkormányzatokon belül működik, jövőre azonban több cég is fontolóra veheti a váltást.

„Piacgazdasági viszonyok között nem működőképes az, hogy a versenyszféra tömegesen alkalmazzon közfoglalkoztatottakat, és nem is lenne szerencsés, ha a gazdaság a nyílt munkaerőpiac helyett a közmunkára épülne” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: elsősorban a nagy állami beruházásoknál tudja elképzelni a közmunka jelentősebb alkalmazását, a munkaerőigények kiegészítéseként. „Mindez csak gondosan ellenőrzött formában működhet, nem lenne jó, ha a közfoglalkoztatás a feketefoglalkoztatás eszközévé válna” – hangsúlyozta a főtitkár.

Dávid Ferenc hozzátette: veszélyeket rejt magában, ha a kiegészítő jelleg helyett egy cég az egyértelmű cserét választja. „Azok a vállalkozások, amelyek hagyományos minimálbéren foglalkoztatott dolgozókat bocsátanak el, és a helyükre közmunkásokat vesznek fel, azt kockáztatják, hogy egy munkaügyi ellenőrzésen nem rendezett munkaügyi kapcsolatot állapítanak meg. Ez esetben a bírságon túl azt is vállalják, hogy nem indulhatnak állami tendereken” – mondta.

„Az ügyfélkörünknél még nem merült fel a kérdés, a cégek ugyan hallottak már a lehetőségről, de még nem érkezett konkrét megkeresés a közfoglalkoztatással kapcsolatban” – nyilatkozta lapunknak Czeglédy Edina. A Noerr és Társai ügyvédi iroda munkajogi csoportvezetője elmondta: ma még a rendszer kiforratlan, ezért nem is lehet felmérni, hogy a jövőben a versenyszféra milyen mértékben kíván élni a közfoglalkoztatás adta lehetőségekkel.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatotti minimálbér meghatározása nem tisztességes, hiszen azonos értékű munkáért kevesebb bért fizet – ter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint nem alaptalanok azok a félelmek, amely szerint a cégek a piaci munkaerő helyett a közmunkások felé fordulnak.

„Félünk attól, hogy a vállalkozók kreatív módon kívánják költségeiket csökkenteni, és a legegyszerűbben sajnos a munkavállalón lehet spórolni. Ennek azonban racionális korlátai is vannak: csak határozott időre szól, a vállalkozóknak pedig jó esetben hosszú távra van szükségük megbízható munkaerőre” – mondta Pataky Péter.

alkalmaznának – mondta

lapunknak Kiss Judit.

A Manpower Munkaerőkölcsönző és Közvetítő Iroda ügyvezetője veszélyes tendenciának tartaná, ha a versenyszférában ez tömeges igénnyé növekedne. „Az állami, nonprofit szervezeteknél és egyes nagyobb állami beruházásoknál lehet szociálpolitikai létjogosultsága a közfoglalkoztatásnak, de a versenyszférában jelentkező ilyen igény számunkra üzleti és etikai szempontból sem elfogadható” – tette hozzá Kiss Judit.

alkalmaznának – mondta

lapunknak Kiss Judit.

A Manpower Munkaerőkölcsönző és Közvetítő Iroda ügyvezetője veszélyes tendenciának tartaná, ha a versenyszférában ez tömeges igénnyé növekedne. „Az állami, nonprofit szervezeteknél és egyes nagyobb állami beruházásoknál lehet szociálpolitikai létjogosultsága a közfoglalkoztatásnak, de a versenyszférában jelentkező ilyen igény számunkra üzleti és etikai szempontból sem elfogadható” – tette hozzá Kiss Judit. -->