Egyre nagyobb szakadék a szegények és gazdagok között – Magyarország hogy szerepel?

A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre mélyül a legfejlettebb országokban – állapította meg az OECD napokban közzétett jelentése. A leggazdagabb tized átlagos jövedelme kilencszer akkora, mint a legszegényebbeké, írja a Párizs székhelyű intézet elemzése.

A legnagyobb szakadék a szegények és a gazdagok között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Mexikóban látható, míg a legkisebb különbséget Dániában, Norvégiában, Belgiumban és Csehországban mérték. „Ez a kutatás eloszlatja azokat a feltételezéseket, miszerint a gazdasági növekedés előnyei automatikusan lecsapódnak a hátrányos helyzetűeknél, valamint azt, hogy a nagyobb egyenlőtlenség ösztönzően hat a társadalmi mobilitásra” – mondta Angel Gurria, az OECD főtitkára.

Az OECD a „Gini” koefficienst használta a jövedelmi egyenlőtlenség mérésére. Ez a mutatószám nulla és egy között mozoghat. A nulla azt jelenti, hogy a teljes népesség azonos jövedelmi szinttel rendelkezhet, míg az egy azt jelenti, hogy az összes jövedelem egyetlen személyhez áramlik. Az együttható ma körülbelül 0,316-en áll, amely 10 százalékkal magasabb a ’80-as években kialakult szinthez képest.

A Gini-koefficiens 17 OECD országban emelkedett (nőtt az egyenlőtlenség) az elemzésbe bevont 22 ország közül. A jelentés azokat az országokat tartalmazza, ahol a hosszú távú adatsorok rendelkezésre álltak. Csak Törökországon, Görögországon, Franciaországban, Magyarországon és Belgiumban nem növekedett, vagy kicsit csökkent az egyenlőtlenség a mutatószám alapján. Az OECD elemzésébe bevont legfrissebb adatokat 2008-ban rögzítették.

Magyarországon tehát kifejezetten alacsonynak mondható a szegények és a gazdagok közötti egyenlőtlenség az elemzésbe bevont országok között. Az évtized végén 0,27-es Gini-mutatóról számot be az OECD Magyarország tekintetében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászainak októberi tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy a kormányzati intézkedések hatására egyre növekszik az egyenlőtlenség a társadalmi rétegek között. „Az elosztási hatásokat tekintve az adórendszer már megvalósult és most tervezett változásai összességében jelentős mértékben növelik a magas jövedelemmel rendelkező háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, míg az alacsonyabb keresetű háztartások számára az adójóváírás kivezetése számottevő veszteséget jelent” – mutatnak rá a közgazdászok.

Számításaink szerint a jövedelemkoncentrációt mérő Gini-mutató szintje 0,264-ről 0,304-re emelkedhet, vagyis Magyarország jövedelemeloszlása a 27 EU-tagország közül a hatodik legegyenlőbb eloszlásból a tizennegyedikké válhat – vélekednek az MNB elemzői.