Az indoklás is ez: „A nemzeti bevételek több mint 20 százaléka származik a vállalkozások által a polgároktól beszedett hozzáadottérték-adóból. Az unió áfarendszerét azonban 40 évvel ezelőtt hozták létre és a szabályozás ma már nem felel meg szolgáltatásközpontú, technológiaalapú gazdaságunknak” – jelentette ki Algirdas emeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos.
A bizottság kedden kiadott közleménye alapján új áfarendszerrel kapcsolatos elképzelések három fő célkitűzés mentén formálódnak: egyrészt az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetőbbnek kell lennie. Az egyszerűbb, átláthatóbb áfarendszer jelentősen enyhítené adminisztratív terheiket és ösztönözné a több országra kiterjedő kereskedelmet, ami pedig előnyösen hatna a növekedésre.
A vállalkozásbarátabb áfa érdekében előirányzott intézkedések között szerepel a több országra kiterjedő ügyletekre vonatkozó egyablakos ügyintézés bővítése; az áfabevallások szabványosítása; valamint a nemzeti áfaszabályok egyértelmű és egyszerű elérhetőségének biztosítása egy központi webportálon keresztül.
A második cél a tagállami költségvetések stabilizálása és a fenntartható gazdasági növekedés. A bizottság erre az adóalap szélesítését és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozását javasolja, amely új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség. A közlemény meghatározza azokat az elveket, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához. A bizottság a költségvetési politikáknak az európai szemeszter keretében történő felülvizsgálatakor elemezni fogja továbbá a csökkentett adókulcsok és a mentességek tagállamok általi alkalmazását. (Vagyis a jelek szerint nem vették figyelembe a magyar kormány néhány hónapja benyújtott javaslatát egy „luxuskulcs” használatával kapcsolatban.)
A harmadik célkitűzés az adócsalások visszaszorítása. Becslések szerint az unió belső piacán már-már sportként űzött áfacsalások az adóbevételek 12 százalékát térítik el. 2012-ben ezért a bizottság gyors reagálási mechanizmus kialakítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni a feltételezett csalásokat. Emellett a bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e a jelenlegi csalás elleni mechanizmusok, például az Eurofisc megerősítésére, valamint annak a lehetőségét is értékeli, miként könnyíthetné meg a többoldalú ellenőrzést egy több országra kiterjedő ellenőrzési csoport.
A bizottság szerint az továbbra sem releváns, hogy az áfarendszer a származási hely elve alapján történő adóztatásra épül. Ezért az áfát továbbra is a rendeltetési hely szerinti országban szedik be (azaz az ügyfél tartózkodási helye szerinti országban).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.