Fájni fog 2012? - Videó

Van, a ki egyszerűen a világ végét várja, van, aki „materiálisan nézi a dolgot” és úgy látja, hogy a” gazdagok és szegények közötti rés egyre szélesebb lesz” 2012-ben. Az emberek szerint a pénzügyi stabilitás megteremtése szükséges, de biztos, hogy „fájni fog”.

Nem tévednek, akik úgy látják, hogy növekszik a szegények és a gazdagok közötti különbség. A ’80-as évek közepe óta Magyarországon nem változott a szegények és a gazdagok közötti egyenlőtlenség – egészen 2008-ig. Egy friss tanulmány alapján ugyanakkor a legújabb kormányzati intézkedések hatására ez megváltozik.

Az OECD a „Gini” koefficienst használta a jövedelmi egyenlőtlenség mérésére. Ez a mutatószám nulla és egy között mozoghat. A nulla azt jelenti, hogy a teljes népesség azonos jövedelmi szinttel rendelkezhet, míg az egy azt jelenti, hogy az összes jövedelem egyetlen személyhez áramlik.

A Gini-koefficiens 17 OECD országban emelkedett (nőtt az egyenlőtlenség) az elemzésbe bevont 22 ország közül. A jelentés azokat az országokat tartalmazza, ahol a hosszú távú adatsorok rendelkezésre álltak. Csak Törökországon, Görögországon, Franciaországban, Magyarországon és Belgiumban nem növekedett, vagy kicsit csökkent az egyenlőtlenség a mutatószám alapján. Az OECD elemzésébe bevont legfrissebb adatokat 2008-ban rögzítették.

Magyarországon tehát kifejezetten alacsonynak mondható a szegények és a gazdagok közötti egyenlőtlenség az elemzésbe bevont országok között. Az évtized végén 0,27-es Gini-mutatóról számot be az OECD Magyarország tekintetében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászainak októberi tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy a kormányzati intézkedések hatására egyre növekszik az egyenlőtlenség a társadalmi rétegek között. „Az elosztási hatásokat tekintve az adórendszer már megvalósult és most tervezett változásai összességében jelentős mértékben növelik a magas jövedelemmel rendelkező háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, míg az alacsonyabb keresetű háztartások számára az adójóváírás kivezetése számottevő veszteséget jelent” – mutatnak rá a közgazdászok.

Számításaink szerint a jövedelemkoncentrációt mérő Gini-mutató szintje 0,264-ről 0,304-re emelkedhet, vagyis Magyarország jövedelemeloszlása a 27 EU-tagország közül a hatodik legegyenlőbb eloszlásból a tizennegyedikké válhat – vélekednek az MNB elemzői.