Így nyomulnak a kínaiak Közép-Kelet-Európában

Az egyik feltétlenül az a beszéd volt, amelyet a kínai kereskedelmi miniszter mondott el a Kínában alapított Amerikai Kereskedelmi Kamara bankettjén, amelyet számos kínai és amerikai vállalkozó, üzletember hallgatott végig, hiszen az egyfajta "kínai iránytűnek" számíthat a közeljövőre nézve, a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően.

Chen Deming a rendezvényen Kína és az Egyesült Államok eddiginél szorosabb együttműködését szorgalmazta annak érdekében, hogy a súlyos globális válság nehézségeivel jobban meg tudjanak birkózni. A meghívott vendégek bizonyára szívesen hallhatták azt a bejelentését, amely szerint a kínai-amerikai kereskedelem értéke az idei első tíz hónapban 17 százalékkal nőtt, éves rátán, és elérte a 363 milliárd dollárt. Ezzel az adattal a két ország egymás számára a legnagyobb kereskedelmi partnernek tekintendő  - szögezte le. Szerinte a kínai-amerikai kereskedelem értéke idén valószínűleg meghaladja a 400 milliárd dollárt, és még tovább fog növekedni 2012-ben – tette hozzá a tárcája és a kínai vámhatóságok prognózisát idézve. Chen szerint a kínai gazdaság idén 9 százaléknál nagyobb ütemben fog növekedni. 

A kínai kereskedelmi miniszter azt is megígérte, hogy a kétoldalú kereskedelem bővítése érdekében országa erőfeszítéseket tesz majd az Egyesült Államokból származó import növelésére, ugyanakkor reméli, hogy az Egyesült Államok pedig enyhíteni fogja a Kínába irányuló csúcstechnológiai exportra érvényben lévő korlátozásokat. „További erőfeszítéseket teszünk az amerikai befektetések Kínában történő megvalósításának segítésére, ugyanakkor Kína arra számit, hogy az Egyesült Államok tisztességes és átlátható környezetet teremt azon kínai cégek részére, amelyek az Egyesült Államokban akarnak befektetni” – hangoztatta a kínai kereskedelmi miniszter. Feltűnő kijelentése volt: Kína arra is hajlandó, hogy az Egyesült Államok vele szemben fennálló adósságát az USA-ban történő kínai befektetésekre konvertálja át, ami segítene megoldani – ahogy Chen fogalmazott – az Egyesült Államok foglalkoztatási problémáját.

A másik figyelemre  méltó gazdaságpolitikai megnyilatkozás pedig az a beszéd volt, amelyet Fu Ying kínai külügyminiszter-helyettes mondott, ugyancsak a múlt héten. Ebben viszont ő már arra figyelmeztetett, „Kína nem használhatja fel a saját devizatartalékait más országok megmentésére”. Fu asszony leszögezte:  „Nem állja meg a helyét az az érv, hogy Kínának meg kell mentenie Európát, hiszen  a tartalékokat nem így kezelik.” Kína 3,2 trillió dollár összegű külföldi tartalékait a „biztonság, a likviditás és a megfelelő nyereségesség” elvei alapján kell kezelni. „Amikor Kína európai kötvényeket, IMF kötvényeket és amerikai kötvényeket vásárol, e vásárlások is ezen elvek alapján történnek” – magyarázta. Szerinte sok félreértés van a tekintetben, hogy Kína miként használja fel külföldi tartalékait. „A külföldi tartalékok nem olyan belföldi jövedelem vagy pénz, amelyről a miniszterelnöknek vagy a pénzügyminiszternek kell rendelkeznie” – érvelt. „A külföldi tartalékok megtakarításokhoz hasonlíthatók, és azok likviditását és biztonságát pedig biztosítani kell.”

A kínai külügyminiszter-helyettes asszony érvelésében azt is felemlítette, hogy az európai pénzügyi válság kitörése óta Kína növelte importját az európai  kontinensről, és a kereskedelmi forgalom volumene 20 százalékkal nőtt az elmúlt év folyamán – mutatott rá Fu. „Kína nem hiányzik az Európa megmentését célzó nemzetközi erőfeszítésektől, és pozitív és egészséges résztvevő volt eddig.” Azt is bizonygatta, Kína nem törekszik arra, hogy pénzügyi eszközökkel törekedjék hatalomra és érdekei érvényesítésére. „A sikeres befektetéseknek kölcsönösnek kell lenniük”. „Mérsékelt és pártatlan mentalitással bánjunk egymással.”Ez megkönnyíti a kétoldalú kapcsolatok kezelését” – mutatott rá Fu, aki szerint Kína évente több mint 100 milliárd dollár értékben importál Európából és több mint egymillió helyi munkahelyet teremtett, amióta csatlakozott a WTO-hoz 2001-ben.

A fenti hivatalos véleménnyel szinte rímelve, Feng Zhongping, az Institute of European Studies at the China Institutes of Contemporary International Relations szaakértője kiemelte, Kína számára lehetetlen ugyan Európa megmentése, de a segítése viszont életfontosságú. Szerinte a két fél közötti gazdasági együttműködésnek a gazdasági elvekkel összhangban kell végbemennie, ezért Kína számára prioritás az európai befektetéseinek, tőkéje biztonságának a szavatolása. „Az, vajon vásároljon-e Kína európai kötvényeket, az ezen kötvények jövőjének értékelésétől függ” . „Kína képes többet befektetni európai infrastrukturális építkezésbe és ingatlanba.”  Elismerte ugyanakkor, hogy az európai bizalmatlanság politikát csinál a kétoldalú együttműködésből, mert azt feltételezi, hogy Kína esetleg magához ragadhatja az ellenőrzést mint hitelező.  
 
Ebben a környezetben szinte üdítő volt olvasni a China Daily című pekingi lap  Prágából keltezett hét végi újabb tudósítását, amely igen pozitív hangvételű hosszabb elemzésben számolt be arról, hogy a közép-kelet-európai országok rohamosan Kína jelentős kereskedelmi partnereivé válnak. A lap szerint a jüan értéke körüli nézeteltérések beárnyékolják ugyan Kína kereskedelmi viszonyát az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával, viszont a közép-kelet-európai országok és Kína kereskedelme jelenleg már több mint a tízszerese a 2001. évinek, és évente 32 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben. Csupán 2010-ben e kereskedelem 34.1 százalékkal nőtt , és értéke elérte a 41,1 milliárd dollárt, a kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint.

Magyarországot illetően a China Daily külön kiemelte, Kína és a közép-kelet-európai országok kereskedelmi viszonya akkor került fókuszba, amikor idén júniusban Magyarországra látogatott Wen Jiabao miniszterelnök, ahol 400 millió euró (539 millió dollár) összegű pénzügyi támogatást jelentett be egy európai logisztikai bázis megépítéséhez, beleértve egy közúti hozzáférést biztosit repülőteret, amelybázis az Európába érkező kínai termékek központja lesz. A pekingi lap felsorolta a Magyarországon megvalósított egyéb kínai befektetéseket is. Magyarországot igen szoros befektetési és kereskedelmi kapcsolat fűzi Kínához – mutatott rá. Magyarország az egyike volt azon kevés európai országoknak, amelyek vízummentes belépést biztosítottak kínai állampolgároknak az 1990-es évek elején, és - hívta fel a figyelmet - jelenleg csupán Budapesten már 50.000 kínai állampolgár él. A Magyarországon megvalósított kínai külföldi közvetlen befektetések összege 370,1 millió dollár volt 2010-ben, a 2004-ben regisztrált 400.000 dollárral szemben -, a kínai kereskedelmi minisztérium szerint. 

Mit lehet az előbbiekhez hozzátenni? A pekingi média a kínai államfő közelmúlt bécsi hivatalos látogatásával kapcsolatban megemlítette, hogy tavaly mintegy kétszázezer kínai turista kereste fel Ausztriát. Talán kiegyezhetnénk azzal, ha jövőre Magyarországra csak fele annyi, vagyis százezer jól fizető gazdag kínai turista látogatna el, itt hagyva persze néhány százmillió dollárt…