Krugman: A demokrácia látszata mögött Magyarországon tekintélyelvű rendszer épül

Ideje nevén nevezni a jelenlegi gazdasági helyzetet: ez válság, igaz, nem a nagy gazdasági világválság teljes megismétlődése - írja legfrissebb kommentárjában Paul Krugman a New York Times hasábjain.
Az euró válsága "megöli az európai álmot", a nemzeteket öszekötni hivatott közös pénz keserűséget teremtett. A növekedést serkentő lépések nélküli, minden eddiginél erősebb megszorítások iránti igények kettős kárt okoztak - írja a hvg.hu.

"Senki, aki ismeri az európai történelmet, nem mehet el borzongás nélkül az ellenségesség e újjáéledése mellett. És még ennél rosszabb dolgok is történhetnek" - írja Krugman, aki ezután a szélsőséges európai csoportok előretörésére osztrák és finn példákat hoz. "És ezek még azok a gazdag országok, amelyek gazdasága még aránylag jól tartja magát"

A dolgok azonban még baljósabbnak tűnnek Kelet-Közép-Európa szegényebb államaiban" - teszi hozzá. A demokrácia iránti bizalom ott esett leginkább, ahol a legnagyobb volt a gazdasági visszaesés - írja a szakértő az EBRD nemrégiben a demokráciába vetett bizalom új EU-tagállamokban tapasztalható csökkenéséről megjelent jelentését értékelve.

Egy országban pedig a demokratikus intézményeket is aláássák - írja ezután Magyarországról a Nobel-díjas közgazdász. Kiemelki a Jobbikot, mint "az 1930-as évekből származó rémálmot", amely romaellenes, antiszemita és még paramilitáris szárnya is van.

"De a közvetlen veszélyt a Fidesz, a jobbközép kormánypárt jelenti" - teszi hozzá. Felidézi, hogy a Fidesz tavaly túlnyomó többséget szerzett a parlamentben, "részben a gazdasági indokok miatt". Bár Magyarországon még nem használják az eurót, az ország mégis megsínylette a válságot a nagymértékű devizahitelezés miatt, és "ezen kívül, legyünk őszinték, a korábban kormányon lévő liberális és balos kormányok rossz gazdálkodása és korrupciója miatt". Most a Fidesz, amely nemrégiben a pártszavazatokkal vert át egy új alkotmányt, elkötelezett arra, hogy állandó hatalmat alakítson ki.

Ennek részleteiről Krugman a Princeton egyetem egyik jogász szakértőjét, Kim Lane Scheppelét idézi, aki szerint a Fidesz egymást átfedő intézkedésekkel nyomja el az ellenzéket. A tervezett választójogi törvény szerinte olyan választókörzeteket rajznolna meg, amely szinte lehetetlenné tenné más pártoknak a kormányalakítást, ezen kívül sérült a bírói függetlenség, a bíróságokat megtöltötték a párthoz hű emberekkel, az állami médiából pártszerveket alkottak, megleckéztették a független médiát, és kriminalizálnák a legnagyobb baloldali pártot.
"Mindent egybevetve, Európa szívében mindez a tekintélyelvű rendszer újbóli kiépüléséhez vezet a demokrácia papírvékony látszata mögött" - írja Krugman. "És ez csak ízelítő abból, mi történhet sokkal szélesebb körben, ha ez a válság folytatódik" - teszi hozzá.

Krugman szerint nem egyértelmű, mit lehet tenni Magyarország tekintélyelvűségbe csúszása ellen. Kiemeli, hogy az USA a maga részéről "rajta volt", de ez alapvetően európai ügy. "Az Európai Unió elmulasztotta a lehetőséget, hogy már az elején elejét vegye a hatalmi ambícióknak - részben mert az új alkotmányt akkor verték keresztül, amikor Magyarország volt az EU soros elnöke" - teszi hozzá.