BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megállapodás a bankszövetséggel a devizahitelekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Bankszövetség képviselő tegnap aláírták a lakossági devizaadósok helyzetét segítő megállapodást.

 A két fél arról is megállapodott, hogy a kormány adócsökkentéssel ösztönzi a bankokat hitelezési tevékenységük bővítésére. Az egyezmény előnye a jelenleg is alkalmazott végtörlesztéshez és az árfolyamgáthoz képest, hogy a nem fizető adósok helyzetén is igyekszik segíteni.
Az öt részből álló megállapodás alapján a bankok elengedik a tartozásuk negyedét és forintra váltják az adósságot azon devizaalapú jelzáloghiteleseknek, akik már több mint 90 napja a minimálbért meghaladó összeggel, vagyis legalább 78 ezer forintos tartoznak.

A kedvezmény csak azoknak jár, akiknél a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan forgalmi értéke a hitel felvételekor nem volt több 20 millió forintnál. Az ebbe a körbe tartozó és legalább egy kiskorú gyermeket eltartó családok emellett öt évig 50 százalékról fokozatosan 30 százalékra csökkenő kamatkedvezményt is igényelhetnek. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a bank átütemezheti akként, hogy a kamattámogatás igénybevételétől számított öt évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. Ez Budapesten a hitelfelvételkor legfeljebb 20 milliós ingatlanokra vonatkozik, vidéken a határ 15 millió forint.

A megállapodás kibővíti és kedvezményesebbé teszi az árfolyamgát eddig nem igazán vonzó intézményét is. Így az árfolyamrögzítést jövő év végig igényelhetik azok a devizaalapú lakossági jelzáloghitellel tartozók, akiknek 78 ezer forint feletti fizetési késedelme nem lépi túl a 90 napot. Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük, a kamattartozást azonban svájcifrank-alapú hitelnél 180, euróalapúnál 250, jenalapúnál 2 forintos árfolyamon kell törleszteniük. Az a feletti részt a bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi.

Az egyezmény bankok számára legkedvezőbb része, hogy a végtörlesztésen és az új típusú árfolyamgáton elszenvedett veszteségeik 30 százalékával csökkenthetik az őket és érdekeltségeiket terhelő banki különadót. Emellett három ponton is korlátozzák a végtörlesztést. Ahhoz munkáltatói támogatás és előleg nem vehető igénybe, és csak az év végéig folyósított munkáltatói hitelnél érvényesíthető. Ráadásul a bankoknak csak azokat a végtörlesztési igényeket kell elfogadniuk, amelyekhez január végig minden szükséges dokumentumot benyújtottak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a bejelentett változások 30-35 százalékkal mérséklik a törlesztőrészleteket.

Szerinte azok összesen 900 milliárd forintba kerülnek az államnak és bankoknak, melynek egyharmadát az állam, kétharmadát a bankok állják. Szerinte az államot terhelő 300 milliárd forintból a következő évi költségvetést 50-60 milliárd érinti. A jegybanki és banki becslések szerint csak a végtörlesztés 200-300 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézeteknek.

Több tekintetben is kedvezőnek tartja a bankszövetség és kormány megállapodását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte annak legelőremutatóbb része a növekedési paktum, amely arra ösztönzi a bankokat, hogy a kevesebb és drágább források ellenére is növeljék a hitelezési aktivitásukat, az anyabankokat pedig arra, hogy kevesebb forrás vonjanak el itteni érdekeltségüktől.

A szakértő szerint az egyezség előnye még, hogy a korábbi próbálkozásokkal szemben kezelni igyekszik a tartozásukat nem fizetők problémáit is. Szerinte a bankok bizonyára olyan megállapodást kötöttek, amellyel számszerűsíthetően jobban járnak, mint a korábbi helyzet fenntartásával. Az adósság egy részének elengedése ugyan sok pénzükbe kerül, ám erre céltartalékot képeztek és a hitelportfóliójuk tisztulásával jól járnak. A kormánynak kiadást jelent ugyan a megállapodás, ám azzal politikai és társadalmi feszültségeket enyhít, ezért azt politikai és nem pénzügyi szempontból célszerű értékelni a kutató szerint.

Csökken a bankadó

A kormány és bankszövetség arról is megegyezett, hogy 2013-ban felére csökken a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó, 2014-ben pedig az EU-ban általánossá váló szabályok szerinti terheket kell fizetniük. A bankok a lakáshitelek és az uniós támogatásokhoz nyújtott hitelek szeptember végi állományhoz képesti növekedésének 30 százalékával csökkenthetik a banki különadót.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.