Németország, mint óriási instabilitási tényező?

A német IFO intézet a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva (FTD) kiszámolta, hogyan alakult 2011-ben Németország kereskedelmi mérlege a többi EU országgal folytatott kereskedelemben. Az eredmény: nem látható, hogy Németország leépítené az egyensúlyhiányt, amit Christine Lagarde, az IMF főnöke is követelt. Ugyanis, mint 2010-ben, idén is a 27 EU tagország közül 20-nak passzívuma van a Németországgal folytatott kereskedelemben.

Az FTD idézte Dani Rodrikot, a Harvard közgazdászát, aki szerint "ezek az egyensúlyhiányok óriási instabilitási forrásnak számítanak az európai valutaunió számára."  A lap utal arra, hogy az EU a jövőben felügyeletet akar gyakorolni a tagállamok fizetési mérlegei felett. Ezekben a kereskedelmi mérlegben szereplő áruáramlásokon kívül a pénzmozgások is szerepelnek. A sikeres német lobbitevékenységnek köszönhetően a többleteket azonban egyelőre nem fogják szankcionálni. Olli Rehn, az EU gazdasági biztosa ugyanis a problémát nem tartja súlyosnak. November elején azt hangsúlyozta, hogy "nagy és tartós fizetésimérleg-többletek nem fogják veszélyeztetni sem az államadósság tartósságát, sem az euróövezet súrlódásmentes működését."

Ennek ellenére - írja az FTD - Brüsszel pontosan meg akarja figyelni a fizetési mérlegeket a valutaunióban. 2011-ben csak néhány országnak volt kereskedelmi többlete Németországgal  szemben. Ezek közé tartozik Hollandia, a magas energiaexportnak köszönhetően, illetve  Csehország és Szlovákia, ahol számos német autógyártónak dolgozó beszállító cég található. Még a kereskedelmi mérleg aktívummal rendelkező államok is deficitet mutatnak fel Németországgal szemben. Ilyen például Svédország, amely az exportkonjunktúra ellenére több árut importál Németországból, mint amennyit oda szállít. A hiány idén tíz országban jelentősen növekedett is, közöttük a legnagyobb importőrnek számító Franciaországban is.