Simor, Mellár, Raskó és a többiek a kormányról

A kettős beszéd beszüntetése, a befektetői bizalom visszanyerése – ebben az elemben minden szakértő egyetértett a GKI Újratervezés című konferenciáján, amikor a szükséges gazdaságpolitikai lépéseket ecsetelték. Az eseményen Simor András jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a beruházások növekedésének azért nincs jele, mert a stabilitást alacsonynak értékelik a gazdasági szereplők, pedig legalább 4-5 évre biztonságban szeretnék látni a várható körülményeket. A Doing business felmérést idézte az MNB első embere, amely szerint a befektetések védelme szerint lógunk csak ki lefelé a régióból, a többi tényezőben megütjük legalább az átlagot.

Elvesztegettünk öt évet, nem sikerült előrelépnünk – mondta Hernádi Zsolt a konferencián A Mol vezérigazgatója szerint hajlamos a gazdasági vezetés Magyarországon nagy huszárvágásokat alkalmazni, ezeket azután 1-1,5 év után depressziós időszakok követték, amikor kiderült, hogy nem hatottak megfelelően. A vállalati szféra ugyanakkor tudja, hogy nem lehet 1,5-2 év alatt rendbe tenni egy ilyen összetett rendszert, ezt nem is várják el. A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban nehéz optimista közgazdászt találni, ez érezhető volt a konferencián is. A pénzpiacok egyre nagyobb szélsőségeket mutatnak.

Van egyfajta dezintegrációs folyamat, ami különösen Olaszországnál látványos – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez azért érte váratlanul a szakértőket, mert ott sem a vállalati, sem az államadósság nem szaladt el az eurózóna-tagság nyomán, szemben a periféria országaival. Eközben egyes német papírokért már negatív kamatot is elfogadnak a befektetők, csak biztonságban tudják a pénzüket.

A magyar államadósság magas szintje nem tüntethető el egyik évről a másikra, ebben is konszenzus volt. Simor András szerint a magánnyugdíjpénztárakból befolyt vagyon ugyan lecsökkentette év elején az adósságrátát, de ez mára a forintgyengülés miatt el is olvadt. Akar László, a GKI alelnöke arra emlékeztetett, hogy az OECD becslése szerint jövőre a mutató elérheti a GDP 85 százalékát. A finanszírozási gondokra Simor és a Pécsi Tudományegyetem tanára, Mel-lár Tamás szerint is újfajta berendezkedés a megfelelő válasz. El kell kerülni, hogy ismét elromoljanak a kényszerűen helyreállt egyensúlyok, és a belföldi megtakarításokra kell építeni.

A kormány nem szokványos gazdaságpolitikájáról pozitívumokat is mondott Bod Péter Ákos. Jobb például ilyen helyzetben egy nem optimális, de gyorsan meghozott döntés, mint a döntés elhalasztása. Arra is emlékeztetett a Corvinus Egyetem tanára, hogy a fejlett országokban rúgták fel elsőként a szokványos intézkedéseket. Ilyen volt, hogy a jegybank direkt hiteleket nyújt az államnak vagy állami vállalatoknak.
Akar László szerint a mostani a negyedik nagy megszorítás a rendszerváltás óta. A mostani, 2012-es indul először naptári évvel, de mindegyik a GDP 4 százaléka körül kívánta javítani a költségvetés egyenlegét. A mostani a 2006-osra hasonlít leginkább, a másik kettőnél sokkal nagyobb külső nyomás volt a szakértő szerint.

IMF–EU: kemény menet lehet

A Valutaalaptól könnyű megoldást a konferencián részt vevők közül senki sem vár, bár a szakértők szükségesnek tartották a megegyezést a szervezettel. Vértes András felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió is ott ül majd a tárgyalóasztalnál, és egyes kérdésekben még az IMF-nél is rugalmatlanabbnak bizonyulhat.