Szijjártó: Orbán mondta, hogy jön a spekulációs támadás

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök egy korábbi interjúban már világossá tette, hogy december közepén egy újabb spekulációs támadás várható Magyarországgal szemben.

"Ezeknek a spekulációs támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői döntések környezetében szoktak előfordulni" - tette hozzá a miniszterelnök szóvivője.

Szerinte a hitelminősítő döntését a magyar gazdaság teljesítménye semmilyen módon nem támasztja alá.     

Hangsúlyozta: Magyarország azon kevés uniós országok közé tartozik, amely csökkenti az államadósságát, jövőre pedig az Európai Bizottság által is elismert módon azon hét ország között lesz, amelyeknek a költségvetési hiánya három százalék alatt marad. Emellett folyamatosan csökken a munkanélküliség, több tízezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt - tette hozzá.

Nem Magyarországról szól ez a bejelentés és semmiképpen nem a magyar gazdaság valós teljesítményéről, jóval inkább az euró válságáról - mondta a politikus, utalva arra, hogy a Standard & Poor''s az elmúlt időszakban 15 európai uniós tagországot helyezett negatív kilátás alá. "Most úgy tűnik, hogy a Standard & Poor''s-nál ennek van a szezonja" - jegyezte meg.

Szijjártó Péter leszögezte: folytatódik az a politika, amellyel a kormány Magyarországot megújítja, átszervezi, és Európa egyik legversenyképesebb gazdasági környezetű országává teszi majd.

Azokra a kérdésekre, hogy az IMF-delegáció idő előtti elutazásának, vagy Barroso-levélnek lehet-e köze a leminősítéshez, Szijjártó Péter azt mondta: az IMF delegációval a hivatalos tárgyalások januárban kezdődnek meg, nincs tudomása arról, hogy változás lenne ebben a menetrendben. Az Európai Bizottság elnökének levelével kapcsolatban azt mondta, hogy a miniszterelnök erre válaszolni fog.

Arra a kérdésre, hogy számítanak-e újabb leminősítésre, illetve az IMF-fel kötendő megállapodás esetén várható-e pozitív hitelminősítői döntés Szijjártó Péter azt mondta: az eredmények egyértelműen Magyarország mellett állnak, azt gondolja, hogy a tényeket figyelembe véve hosszú távon a hitelminősítőknek előbb-utóbb fel kell majd minősíteni Magyarországot.

Arra a felvetésre, hogy a leminősítés ronthatja-e a kormány pozícióit az IMF-tárgyalásokon a miniszterelnök szóvivője úgy válaszolt: nem gondolja, hogy a két dolog bármilyen összefüggésben lenne.   

A Standard & Poor''s a magyar adósosztályzatok leminősítéséhez fűzött szerda esti londoni elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné "a részvétel egy többoldalú programban".

A hitelminősítő ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt.

Az előzetes megbeszélések decemberben félbeszakadtak, de a hatóságok jelezték, hogy a tárgyalások januárban valószínűleg újraindulnak - áll az S&P elemzésében.

A Standard & Poor''s megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas".

"Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez" - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.

Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.

A Standard & Poor''s a szerda este Londonban bejelentett magyar leminősítés indokai között említette azt a véleményét is, hogy az alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát.

A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor''s megítélése szerint "még inkább kikezdheti" a jegybank függetlenségét.

A tervezet - ha törvénybe iktatják - az alelnökök kinevezési jogát, amely jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházná át - áll a leminősítéshez fűzött elemzésben.

A hitelminősítő indoklása szerint a tervezet azt is előírná, hogy az MNB vezetése előzetesen értesítse a kormányt értekezletei napirendjéről, amellett, hogy hétről kilencre emelné a monetáris tanács tagjainak számát.

A Standard & Poor''s közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.