Az "eminens" kiábrándult az eurózónából

A lap megszólaltatja Jürgen Ligit, Észtország pénzügyminiszterét, aki pozitív  mérleget von:  "A kormány sohasem bánta meg, hogy Észtországot az euróövezetbe vezette." Az 52 éves politikus örül annak, hogy országa a tavalyi harmadik negyedben 8 százalékos növekedést ért el, és jó imázsra tett szert. Növekedett a piacokba vetett bizalom Észtországban" - fogalmazott. A Die Presse a továbbiakban kiemelte, hogy a 17 euróország közül egyiknek sincs kisebb államadóssága Észtországnál, amelyet számos médiában Görögország és Portugália ellenpéldájaként dicsérnek.

A 2000-2007 közötti konjunktúra éveiben keletkezett többleteket egy stabilizációs alapba fizették be, amely a GDP egykilencedére rúg, és rossz időkben mozgásteret biztosít. A Die Presse arra is rámutat, hogy 2011 első felében külföldi befektetők 858,5 millió eurót invesztáltak Lettországban.

A Die Presse szerint az észt dolgozókat zavarja, hogy az euró bevezetése előtt számos árat megemeltek és felfelé kerekítettek. Mivel pedig a bérek stagnálnak, az öt százalékos infláció hatása még erőteljesebb. A munkanélküliség jelenleg 13,8 százalékos és minden ötödik, 18 és 24 év korú észt szegénységben él. Egyre több felsőfokú végzettségű észt keres külföldön állást. Szakértők becslései szerint csupán a skandináv államokban 100 ezer észt dolgozik.

Az osztrák lap ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a tallinni kormány az euró árnyoldalait is megismerte. Ősszel a parlament jóváhagyta az EFSF mentőalapban való részvételt, és így Észtország 1,995 milliárd euró összegben felelősséget vállal kritikus helyzetben. "Német szemszögből nézve ez kevés, de a GDP-hez viszonyítva egyetlen más euróország sem szavatol ennél magasabb összeget" - hangoztatja Ligi miniszter, akinek kormányát Angela Merkel kancellár támogatja az adósságválságban.