Bajnai: az IMF-hez fordulni mindig kudarc

"Majd kialakul, a fő cél fontosabb, mint az egyéni ambíciók" - mondta, hozzáfűzve, hogy nem lógatja a lábát, alapítványa azért dolgozik, hogy a jó kormányzáshoz szükséges programok bárkinek a rendelkezésére álljanak.

Hangsúlyozta, ma még nem lehet megmondani, mikor lesznek a következő választások, és milyen ellenzéki kihívója lesz a Fidesznek: kiemelkedik, megerősödik egy párt, vagy a demokratikus erőknek össze kell fogniuk. Utóbbi esetben a választójogi törvény kikényszeríti, hogy a demokratikus pártok és szervezetek közösen lépjenek fel, de ehhez nehéz út vezet, mert amíg a választások nincsenek elérhető közelségben, egymással rivalizálva igyekeznek minél jobb pozíciót elfoglalni - jelezte.

A volt kormányfő - aki az ATV-ben a múlt héten azt mondta, még nem döntötte el, hogy felkérés esetén újra vállalná-e, hogy miniszterelnök-jelölt legyen, a pártalapítási szándékáról felröppent hírt ugyanakkor alapítványa határozottan cáfolta - a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról úgy foglalt állást, az IMF-hez fordulni mindig kudarc, az volt 2008-ban és az most is, annyit tesz, hogy a kormány működését nemzetközi bizalmatlanság övezi, emiatt nem tudja biztonságosan megújítani adósságait.

Azonban véleménye szerint az ország 2009-ben kijött a válságból, a magyar adósság kamatokba is beépülő országkockázati mutatója 630 bázispontról 2010 tavaszára 160-ra csökkent, most viszont 700 felett van, és ugyanezt a pályát írja le a forint árfolyama is.

Bajnai Gordon szerint ráadásul mindez "ki nem kényszerített" kormányzati hibák miatt következett be, ezért gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, mivel pedig az IMF és az Európai Unió együttműködik, a megállapodáshoz az uniós jogot sértő törvényeket korrigálni kell. "Azért nem tud velük a kormány gyorsan megállapodni, mert még a hiteligény bejelentését követően is ésszerűtlen, a gazdasági törvényszerűségeket a hatalmi céloknak alárendelő politikát folytat" - mondta.

Hozzátette, a mostani helyzetben előrehozott választásokra éppúgy nincs idő, mint 2009 tavaszán, két és fél évig tartó vergődésre pedig végképp nincs, ezért kellene a fordulatot a jelenlegi kormánynak végrehajtani. "Fordulat hiányában olyan szankciók érhetnek minket, mint az uniós kohéziós alapokból folyósítandó támogatásoknak, Magyarország szavazati jogának - lényegében uniós tagságának - felfüggesztése" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e magát felelősnek a Fidesz kétharmados többségéért, hiszen 2010 februárjában, utolsó parlamenti felszólalásában Orbán Viktort és Mesterházy Attilát egyaránt hazafinak és demokratának nevezte, úgy válaszolt: arról beszélt, hogy a demokratikus pártok fogjanak össze a szélsőséges jobboldali párt ellen, húzzák meg a demokrácia kerítését és zárják ki az azon kívül állókat. Véleménye szerint ez most is érvényes, de amíg nincs ok arra, hogy megváltoztassa véleményét az MSZP elnökéről, Orbán Viktorról igen, a Fidesz ugyanis az elmúlt másfél évben "csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét, hamis, önigazoló ideológia alapján, előre kitervelt módon".

"Kétharmad birtokában nagy a kísértés, hogy a propagandát is törvénnyé tegyék, ám a hazugság attól még hazugság marad. Az ilyen törvényeknek az a sorsuk, hogy nevetségessé válnak" - fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a kormánytöbbség a 2010-es zárszámadási törvényben rögzítette, a Bajnai Gordon vezette szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepeltek.

A politikus - aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között volt miniszterelnök - arról is szólt, tanulságos, hogy a múlt héten másfél éves hallgatás után az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapján megjelent, Magyarország helyzetét értékelő tanulmányára "egyetlen tartalmi ellenvetést sem tett a jobboldali sajtó, viszont ismét beindult a személyes hiteltelenítő kampány". Mint mondta, arra számít, hogy ennél durvább eszközöket is bevetnek, de ezzel nem szabad foglalkozni.