Bizottság: Az uniós alapszerződést is sérti a magyar jegybanktörvény

Az Európai Bizottság honlapján olvasható közlemény szerint - amelyet a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban adott ki a testület - sérül az alapszerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a 127. cikk (4) bekezdése, amely szerint az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban.

A Bizottság felszólítása nemcsak a jegybanktörvény, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg.

Kifogásolta egyebek közt, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza azt a lehetőséget, hogy az MNB bizalmas megbeszéléseket tartson. 

A kifogások közt szerepel az is, hogy az MNB-elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazással nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), a Bizottság álláspontja szerint az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a monetáris tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége. 

Ezenkívül alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét - áll a brüsszeli Bizottság közleményében. 

Tegnapi nyilatkozatában José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Magyarországot – ahogy a tagállamok mindegyikét – az Európai Unió szerződései arra kötelezik, hogy biztosítsa nemzeti központi bankjának és adatvédelmi hatóságának függetlenségét, továbbá a bíráival szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot. A Bizottságnak szilárd elhatározása, hogy minden szükséges jogi lépést megtesz az európai uniós szabályozással való összhang fenntartására.”

„Már akkor jogi aggályokat vetettem fel a magyarországi igazságszolgáltatás és a magyar adatvédelmi hatóság függetlenségének esetleges megsértésével kapcsolatban, amikor december elején először nyertem betekintést a jogszabálytervezetekbe” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős európai uniós biztos.

„A jogszabályok időközben anélkül kerültek elfogadásra, hogy a Bizottság jogi aggályait figyelembe vették volna, ezért a szerződések őreként a Bizottságnak az a feladata, hogy az uniós jogot érvényre juttassa. Bízom benne, hogy a magyar hatóságok rövid időn belül foglalkozni fognak a Bizottság jogi aggályaival. Csakis a szóban forgó szabályozás érdemi módosítása vagy azonnali felfüggesztése alkalmas arra, hogy eloszlassa a Bizottság jogi aggályait” – vélekedett Viviane Reding.

A központi bank függetlensége a Szerződés sarokköveinek egyike – mondta Olli Rehn alelnök, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért, valamint az euróért felelős biztos.

„A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megkíséreljék országuk központi bankjának befolyásolását. A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései nem felelnek meg a vonatkozó elveknek” – nyilatkozta Rehn.

A bizottság alelnöke felkérte a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. „Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű – az alkotmányra is kiterjedő – felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még azelőtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az Uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról” – szögezte le Rehn.