Tekintettel a munkanélküliségre, amelynek rátája 2007 óta 8,4 százalékról 9,7 százalékra növekedett (ez a legmagasabb szint 12 év óta) a francia elnök nem akar tétlen maradni, még ha a reform népszerűtlennek számít is. Számos részlet még nyitott ugyan, ám valószínű, hogy a francia kormány az áfa-emelését fogja javasolni, ami minden franciának húsbavágó lesz a bevásárlásnál. Ennek fejében a hír szerint csökkentik a munkaadókat terhelő szociális adókat, és ennek köszönhetően vonzóbb lesz a munkahelyteremtés. Ám azt, hogy a munkavállalókat terhelő szociális adókat is csökkentik-e egyidejűleg, még nem döntötték el - hangoztatták francia kormánykörökben a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A lap utal arra,hogy Sarkozy január 18-ra szociális csúcsértekezletre hívta meg a munkaadókat és a szakszervezeteket. A munkavállalók érdekképviseletei, valamint a szocialista párt azonban elutasítják az áfa emelését. A politikai centrumban tevékenykedő Francois Bayrou elnökjelölt egyenesen "veszélyes ötletnek" nevezte az intézkedést. Ám Sarkozy az elnökválasztás előtt az utolsó pillanatig a francia munkanélkülieket támogató elszánt harcosaként akar fellépni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az áfa importtermékeket sújtana, nem pedig francia exportcikkeket. Ez rendben van, de elhallgatja ugyanakkor, hogy a Franciaországban eladott francia áruk is adókötelesek.
Sarkozy tehát dilemma előtt áll – írja a FAZ. Egyfelől aligha vitatja bárki, hogy a munkaadókat tehermentesíteni kell. A jelenlegi válságban ugyanis egyre több munkahely szűnik meg az iparban. A világkereskedelemben való részarány csökkenése a francia vállalatok versenyképességének csökkenését jelzi. A francia számvevőszék tavalyi vizsgálata szerint a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulások 2008-ban a francia GDP 12,2 százalékának felelek meg, Németországban ez az arány csak 6,5 százalék volt.
Ha persze a munkaadók és a munkavállalók által fizetett szociális hozzájárulásokat és adókat vesszük figyelembe, úgy a munkatényezőre rakodó megterhelés 2008-ban Franciaországban 22,8 százalék volt, Németországban pedig 21,8 százalék. A Németország javára mutatkozó 1 százalékpontos előny csekélynek tűnik. "Ám 2000-ben Franciaország még 1,5 százalékpontos előnnyel rendelkezett. Ez a változás pedig igencsak jelentős" - írja a számvevőszék .
De hogyan lehetne pótolni a hiányzó adóbevételeket? Tekintettel a magas állami eladósodottságára és az AAA hitelminősítés elvesztésének fenyegetésére, Franciaország nem engedheti meg magának újabb hitelek felvételét. A 19,6 százalékos áfa ugyan a magasabb értékekhez tartozik az Európai Unióban, mégis a magánfogyasztás számít a megfelelő megoldásnak az adópótlásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.