Economist: Bezárultak a kapuk Magyarország előtt

Az euróövezet visszaesése és a gyenge amerikai kilábalás már a feltörekvő országokban is áldozatokat követel. Az átlagos növekedés a feltörekvő országokban a várakozások szerint 2011 negyedik negyedévében már a GDP 3 százaléka alatt lehet, amelyre az első negyedévi 6,5 százalékról lassult a bővülés – írja a The Economist. A lassulás összefügg az infláció megfékezésével, de a gyengülő export, valamint a tőkebeáramlás lassulása is szerepet játszott benne. Ha az euróövezeti adósságválság mélyül, akkor az a fejlődő gazdaságokat is kellemetlenül érintheti.

Jó hír, hogy míg a fejlett országoknak csak kis terük van, vagy egyáltalán nincs lehetőségük a kamatcsökkentésre, vagy az állami hitelfelvételek növelésére, addig a fejlődő országok egy csoportjának még mindig jelentős fiskális és monetáris tűzerő áll rendelkezésére.

A fiskális lazítás sokkal hatékonyabban lendítette fel a keresletet a 2008-09-es visszaesés ideje alatt a feltörekvő országokban; és az áltagos költségvetési hiány a GDP 2 százaléka, míg a fejlett országokban ez a mutató 8 százalék. Az államadósság is csupán a GDP 36 százaléka, szemben a 119 százalékos aránnyal, amely a fejlett világra jellemző.

A The Economist 27 feltörekvő országot vizsgált, és az elemzés megállapította, hogy mely országoknak van lehetősége fiskális, illetve monetáris lazításra. Magyarország a piros zónában helyezkedik el, vagyis azon országok között áll, amelyeknek a legkisebb tere van monetáris vagy fiskális ösztönzésre.

Az első tényező, amelyet megvizsgáltak, az infláció nagysága volt. Az érték 2 és 20 százalék között szóródott, de ennél nagyobb volt Argentínában és Venezuelában. Az országok felében 5 százalék felett maradt az érték. Ebben a tekintetben Magyarország nem szerepel rosszul a The Economist listáján.

A második összehasonlítási alap GDP nominális növekedése és a banki hitelezés közti egyensúly. Kínában a banki hitelezés lassabban növekedett, mint a GDP, míg Argentínában és Brazíliában a legriasztóbb a helyzet.

A harmadik indikátor a reálkamat. Ez az országok felében negatív, de 2 százalék felett áll például Kínában és Brazíliában. Magyarország a második helyen áll e tekintetben a 27 országot vizsgálva, tehát akár lenne is tere a monetáris lazításnak az inflációt és a reálkamatot tekintve.

Ugyanakkor a negyedik vizsgált tényező ezt nem engedi meg, amely az ország valutájának teljesítménye. A The Economist 2011 közepe óta nézte meg a dollárral szembeni árfolyammozgást, és e tekintetben a forint teljesített a legrosszabbul. A lap azt írja, hogy kilenc ország fizetőeszközénél figyelhető meg kétszámjegyű gyengülés, amely azzal a kockázattal jár, hogy a magasabb importárak felfelé hajtják az inflációt.

A monetáris szempontokat tekintve az utolsó tényező a folyó fizetési mérleg egyenlege. E tekintetben Magyarország nem teljesít rosszul, hiszen mérlegtöbblettel rendelkezik.

A fiskális szempontok közül a ciklikusan kiigazított költségvetési hiányt, valamint az államadósságot vizsgálta meg a The Economist. Magyarország mindkettőben rosszul szerepet, vagyis igen kevés tere lenne költségvetési lazítással válaszolni egy újabb gazdasági visszaesésére.

A leginkább tékozló országok közé tartozik Brazília, Magyarország, Egyiptom, India, Pakisztán és Lengyelország, ahol a GDP-arányos adósság közel áll a GDP 60 százalékához, vagy meghaladja azt.