Elkerülhetetlen az áremelés

Ha valaki nem hallotta volna, hogy az idén 25-ről 27 százalékra emelkedett az általános forgalmi adó normál kulcsa, január elsején máris szembesülhetett vele a benzinkutaknál: a benzin és a gázolaj fogyasztói árában ugyanis automatikusan érvényesítették az emelkedést, annak ellenére, hogy az üzemanyagok ára már így is csúcson van. Sőt, az átlagosan 6, illetve hétforintos áremelés után Mol holnap további 6-6 forinttal emeli meg a termékek literenkénti nagykereskedelmi árát.
Érezhető tehát az árak emelkedésében az áfaemelés.

„A 2 százalékos adóemelés a végső fogyasztói árakban 1,6 százalékos emelkedést eredményezne, ám az árak növekedésében nem kizárólag ez a tényező játszik szerepet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: az előrejelzések szerint 4-5 százalék körüli infláció várható az idén, ebből körülbelül 3 százalékot az adóváltozások hatása tesz ki. Ilyen például a jövedéki adó vagy a népegészségügyi termékadó változása is. Utóbbi – chipsadóként közismertté vált – adó hatálya a korábbiakhoz képest új termékekre is kiterjed, valamint a korábban már ismert termékek adóterhelése is nőtt január 1-jétől. „Az inflációt növelő tényezők között van még az energia-, valamint az alapanyagárak emelése, és a bérköltségek növekedése is. Ezek mindegyikét számításba kell vennie a kereskedelemnek” – mutatott rá Vámos.

A korábbi áfaemelések tapasztalataiból ugyanakkor az látszik, hogy a boltok nem teljes körűen, nem azonnal és nem pontosan az áfaváltozás mértékének megfelelően változtatják az áraikat. Ez derül ki például a jegybank 2006-os áfakulcs-módosítás idején kiadott tanulmányából is, amely szerint a középső áfakulcs 3 százalékpontos emelése 2004-ben a vártnál alacsonyabb mértékben növelte az árakat, ám azt nagy kilengésekkel.

Ráadásul akkor a boltok egy része a későbbre tervezett áremelést is előre hozta, így egy lépcsőben letudva a változásokat. Bebizonyosodott az is, hogy a piaci versenynek kitett vállalkozások kevésbé emeltek árakat. Az áfaemelés végül a számítások szerint 1 százalékponttal emelte a 2004 eleji árindexet a várt 2,68 százalék helyett. Egy későbbi változtatás, a 2009-es évközi áfa- és jövedékiadó-emelés tanulsága pedig az volt, hogy az ezáltal meglóduló infláció miatt a jegybanki kamaton is nyomás volt, ez pedig drágán tartotta az államadósság finanszírozását.

Az áremelések a fogyasztást is visszavetették: 2009-ben az évközi áfaemelésig előző év ugyanazon hónapjához viszonyítva 2-4 százalékos volt a visszaesés, utána viszont sokáig 5-8 százalék. A kormányzat 2012-re stagnáló háztartási fogyasztással és 4,2 százalékos inflációval számol, ez nagyjából megegyezik a 2011-es adatokkal. A piaci szereplők borúlátóbbak: az idén csökkenő belső fogyasztást jósolnak.

A hatás fordítva is igaz: elvileg az áremelkedések ellen hatna a csökkenő fogyasztás következtében kialakult erőteljes piaci verseny. „Ilyen körülmények, a zsugorodó piac és a magas áfaszint mellett a kereskedők ahol tudnak, lefaragnak, de árat emelni kell” – mondta el ezzel kapcsolatban Vámos. A főtitkár szerint egy kis mozgástere mindenkinek van, megtehetik a kereskedők, hogy egy-két árucikk árát változatlanul hagyják, de összességében drágulásra kell számítani, az áfaemelés „végül lecsorog a fogyasztói árakba”.

Nem csak a fogyasztók pénztárcáját terheli a változás: az áfamentes tevékenységet folytató cégeknél ez az adónem teherként jelentkezik, mert nem tudják levonni, vagyis ezentúl 2 százalékponttal több áfát kell lenyelniük – figyelmeztet Veszprémi István, a Deloitte partnere. Ide- tartoznak a pénzintézeti, hitelintézeti, egyes oktatási, illetve egészségügyi tevékenységek. A szakértő hozzátette: a többi cégnek a beszerzéseikhez kapcsolódóan legfeljebb annyi változást okoz az áfaemelés, hogy ha viszszaigénylő pozícióba kerülnek, akkor amíg az összeg meg nem érkezik, ezentúl 2 százalékponttal többet kell ideiglenesen nélkülöznie és finanszíroznia.

Fordított áfa az agráriumban

Gyakorlatilag lehetetlenné teszi a korábbi típusú áfacsalást az év második felétől élő fordított áfa az agráriumban. Ekkortól sem a termelő, sem a közvetítő kereskedő nem számíthat fel áfát, vagyis a köztes állomásokon sem befizetni, sem visszaigényelni nem lehet a forgalmi adót. Az áfa befizetése a végfelhasználó kötelessége lesz majd. A korábbi szabályok miatt évente több milliárd forintnyi áfát igényeltek vissza csalók papíron külföldre szállított, de valójában belföldön értékesített gabona miatt.

Világgazdaság - Braunmüller Lajos - Rovó Attila Fordított áfa az agráriumban Gyakorlatilag lehetetlenné teszi a korábbi típusú áfacsalást az év második felétől élő fordított áfa az agráriumban. Ekkortól sem a termelő, sem a közvetítő kereskedő nem számíthat fel áfát, vagyis a köztes állomásokon sem befizetni, sem visszaigényelni nem lehet a forgalmi adót. Az áfa befizetése a végfelhasználó kötelessége lesz majd. A korábbi szabályok miatt évente több milliárd forintnyi áfát igényeltek vissza csalók papíron külföldre szállított, de valójában belföldön értékesített gabona miatt. Nem mindenre vonatkozik az emelés Kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások

5 százalék:

l gyógyszer, egyes gyógyászati termékek, könyv, újság, kotta, távhőszolgáltatás, bizonyos előadó-művészeti tevékenységek

18 százalék:

l tejtermék, pékáru, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás -->