Nagyot nőttek a bérek - Mégsem örülhetünk?

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 694 ezer fő volt, 8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az szja változásoknak köszönhetően a nettó bérek 7,9 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,4 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett – írta kommentrájában Suppan Gergely.

A versenyszférában 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 4,7 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 5,4 százalékra lassult az előző havi 4,7 százalékról, ami elvileg béroldali inflációs nyomásra utalhat, ez azonban nagyrészt bázishatásnak köszönhető – összegezte az adatokat a TakarékBank elemzője.

Kiemelte: a versenyszférában 0,4 százalékra lassult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 0,5 százalékos növekedésről, így jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedéshez képest. A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás visszaesése – amit a közszféra létszámának csökkenése okoz – jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.

„Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése” – írja Suppan.

A foglalkoztatottak száma összességében 1 százalékkal csökkent a költségvetési szféra 4,7 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható – mutatott rá.

„Az év hátralevő részében kissé gyorsulhat a bérdinamika, ami bázishatásnak köszönhető, mivel az szja változások miatt a tavaly év végi jutalmak, prémiumok egy részét az idei év elején fizették ki. A reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése, valamint a fogyasztói bizalom meredek visszaesése miatt. Az idén pedig az adóváltozások kedvezőtlenül érintik a háztartásokat, ezért újra a reálbérek visszaesésére számítunk” – zárta elemzését Suppan.