Orbán megmondta: az erőnek enged

Az Európai Bizottság honlapján olvasható közlemény szerint - amelyet a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban adott ki a testület - sérül az alapszerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a 127. cikk (4) bekezdése, amely szerint az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban.

A Bizottság felszólítása nemcsak a jegybanktörvény, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg. Kifogásolta egyebek közt, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza azt a lehetőséget, hogy az MNB bizalmas megbeszéléseket tartson.

Baj van a jegybanktörvénnyel

A kifogások közt szerepel az is, hogy az MNB-elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazással nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), a Bizottság álláspontja szerint az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a monetáris tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége.

Ezenkívül a bizottság kiemelte, alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét - áll a brüsszeli Bizottság közleményében.

A bizottság kiemelte, alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét - áll a brüsszeli Bizottság közleményében.

Erősödött a forint

Kedden 312,5 forintos szintről 309 alá erősödött az euróval szemben kedden annak ellenére, hogy az Európai Bizottság három eljárást indított Magyarországgal szemben. Szerda hajnalban megérintette az 50 napos mozgóátlagot (308,65) az árfolyam, és a reggeli órákban át is törte. A fontos technikai szint áttörése után egészen 304,85-ig kapaszkodott a forint, majd délelőtt 307 alatt stabilizálódott az árfolyamon.

„Az Európai Bizottság az egy hónapos ultimátumával optimizmust hozott az euró/forint piacára, ugyanis a három témában megindított eljárás, és a szűk határidő azt mutatja, hogy az EU komolyan veszi Magyarország megregulázását, ami végül azt jelentheti, hogy viszonylag hamar lehet EU-IMF megállapodás” – írta elemzésében Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza.

Megszólalt Orbán

A forint erősödését segítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a Bildnek adott interjújában, hogy készek és nyitottak vagyunk arra, hogy minden problémáról tárgyaljunk, amelyeket az Európai Bizottság komoly érvek alapján vet fel.

Orbán Viktor kompromisszumkészségét hangoztatta az Európai Bizottság által kifogásolt problémákat illetően. A nyilatkozatban kijelentette, "Ebben az esetben az erő és nem az érvek előtt hajlunk meg."

Utalt arra, hogy Magyarországon olyan elnök áll a jegybank élén, akit még az előző parlament választott meg. A hivatali ideje 2013-ban jár el és ezen semmi sem fog változtatni. "Ezen kívül van egy monetáris tanácsunk, amelynek tagjait szintén a régi parlament határozta meg. Most csak arról van szó, vajon növeljük-e e monetáris tanács tagjainak számát. Ha az EU-nak problémái vannak, készek vagyunk a követeléseknek eleget tenni. Még akkor is, ha ez a jegybank hátrányára történik" – fogalmazott Orbán.

Fellegi egyeztet

Fellegi Tamás németországi egyeztetésein az EKB elnökével a jegybanktörvény módosításáról, a Bundesbank elnökével és a szövetségi pénzügyminiszterrel pedig egyebek mellett a magyar gazdaság helyzetéről folytatott megbeszéléseket. A miniszter csütörtökön Ausztriában folytatja a tárgyalásokat - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI-vel szerdán.

A kedden zárult, kétnapos egyeztetésen Fellegi Tamás, a Magyarország és az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke áttekintette a jegybanktörvénnyel kapcsolatos korábban már beépített EKB-javaslatokat, illetve a hatályba lépett jogszabállyal összefüggő további észrevételeket is.

„Ha kitart, illetve nem romlik a befektetői hangulat, és a Fellegi-Rehn találkozó eredményesnek, biztatónak bizonyul, akkor a 305 alatti árfolyam sem elképzelhetetlen” – vélekedett Karsai Péter.

Tegnapi nyilatkozatában José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Magyarországot – ahogy a tagállamok mindegyikét – az Európai Unió szerződései arra kötelezik, hogy biztosítsa nemzeti központi bankjának és adatvédelmi hatóságának függetlenségét, továbbá a bíráival szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot. A Bizottságnak szilárd elhatározása, hogy minden szükséges jogi lépést megtesz az európai uniós szabályozással való összhang fenntartására.”

„Már akkor jogi aggályokat vetettem fel a magyarországi igazságszolgáltatás és a magyar adatvédelmi hatóság függetlenségének esetleges megsértésével kapcsolatban, amikor december elején először nyertem betekintést a jogszabálytervezetekbe” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős európai uniós biztos.

„A jogszabályok időközben anélkül kerültek elfogadásra, hogy a Bizottság jogi aggályait figyelembe vették volna, ezért a szerződések őreként a Bizottságnak az a feladata, hogy az uniós jogot érvényre juttassa. Bízom benne, hogy a magyar hatóságok rövid időn belül foglalkozni fognak a Bizottság jogi aggályaival. Csakis a szóban forgó szabályozás érdemi módosítása vagy azonnali felfüggesztése alkalmas arra, hogy eloszlassa a Bizottság jogi aggályait” – vélekedett Viviane Reding.

A központi bank függetlensége a Szerződés sarokköveinek egyike – mondta Olli Rehn alelnök, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért, valamint az euróért felelős biztos.

„A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megkíséreljék országuk központi bankjának befolyásolását. A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései nem felelnek meg a vonatkozó elveknek” – nyilatkozta Rehn.

A bizottság alelnöke felkérte a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. „Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű – az alkotmányra is kiterjedő – felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még azelőtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az Uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról” – szögezte le Rehn.

Ez a baj az adatvédelmi és igazságszolgáltatási törvénnyel

Az Európai Bizottság közzétette kifogásait az adatvédelmi hatóságot és az igazságszolgáltatást érintő magyarországi szabályozással kapcsolatban, amelyek miatt - a jegybanktörvény mellett - az uniós végrehajtási intézmény kedden kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

Az új magyar szabályozás alapján 274 bírát - köztük a Legfelsőbb Bíróság egyes bíráit is - az uniós szabályokkal ellentétesen kötelezően nyugdíjaznak, a kormány továbbá olyan hatalmat kap az adatvédelmi hivatal felett, amely ellentétes az uniós szerződésekkel, azok ugyanis megkövetelik a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségét - olvasható a közleményben.    

Mint a bizottság fogalmazott, az igazságszolgáltatást érintő jogsértési eljárás középpontjában a bírák és az ügyészek megváltoztatott nyugdíjkorhatára áll, Magyarország ugyanis a bírák, az ügyészek és a közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát 2012. január 1-jei hatállyal 70 évről az általános korhatárra, jelenleg 62 évre csökkentette. 

A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést - mutatnak rá, kifejtetve: az EU bíróságának joggyakorlata értelmében objektív és arányos indokokra van szükség ahhoz, hogy egy kormány úgy dönthessen, egy csoport nyugdíjkorhatárát leszállítja, míg a többiekét nem. 

Magyarország esetében a bíróság nem talált olyan objektív indokot, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek, különösen akkor, amikor egész Európában fokozatosan emelik, nem pedig csökkentik a nyugdíjkorhatárt - emelték ki. Szerintük a helyzetet jogi szempontból még vitathatóbbá teszi, hogy a kormány a bizottsággal már közölte: az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni. 

Mint írták, az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően a bizottság a bíróságok szervezetére vonatkozó új szabályozásról is további tájékoztatást kér Magyarországtól. A törvény értelmében az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosulnak a bíróságok működésének rendjére, az emberi erőforrásokra, a költségvetésre és az ügyek elosztására vonatkozó jogkörök. 

A bizottság szerint a bíróságok működési rendjét illetően nincs többé testületi döntéshozatal vagy egyéb megfelelő biztosíték, egy személy dönt az igazságszolgáltatást érintő minden fontos kérdésben, beleértve a bírák kinevezését is. Ezen kívül a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit 2009 júniusában hat évre választottak meg, megbízatásának lejárta előtt, a tavalyi év végén megfosztották tisztségétől - idézték fel, megjegyezve: ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság volt bírái közül néhányan az annak helyébe lépő új Kúria bíráiként kitölthetik megbízatásukat. 

Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos ügy azzal függ össze, hogy Magyarország úgy döntött, létrehozza a 2012. január 1-jétől az adatvédelmi ombudsman hivatala helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, e döntés következtében pedig a 2008-ban kinevezett adatvédelmi ombudsman hatéves megbízatása idő előtt megszűnik. Nincsenek átmeneti rendelkezések, amelyeket 2014-ig, vagyis az ombudsman jelenlegi megbízatásának lejártáig kellene alkalmazni - írja a bizottság. Hozzáfűzték, hogy az új szabályozás értelmében a miniszterelnök és a köztársasági elnök önkényesen felmentheti a hatóság elnökét.

A közleményben hangsúlyozták: az adatvédelmi biztosok függetlenségét az EU működéséről szóló szerződés 16. cikke és az alapjogi charta 8. cikke garantálja. Ezen kívül az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás megköveteli, hogy a tagállamok teljesen függetlenül eljáró felügyelő hatóságot jelöljenek ki - közölték. Emlékeztettek, ezt az EU bírósága is megerősítette: egy korábban hozott ítéletében hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi ellenőrző hatóságoknak menteseknek kell lenniük minden külső befolyástól, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett befolyását is.  

Felidézték, az Európai Bizottság tavaly jelezte, hogy nyomon követi a Magyarország új alaptörvényével kapcsolatos fejleményeket, tekintettel az Európa Tanács, egyes európai parlamenti képviselők és mások által megfogalmazott aggályokra. Az elmúlt hónapokban a bizottság szoros kapcsolatban állt a magyar hatóságokkal az alkotmány végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények tervezeteinek elkészítésekor - írták. Megjegyezték: José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding és Olli Rehn alelnökök decemberben levélben is hangot adtak aggályaiknak, továbbá Neelie Kroes alelnök tavaly többször is felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. 

A közleményben kitértek arra is, hogy a bizottság már tavaly januárjában fellépett a magyar médiaszabályozás négy olyan pontjának módosítása érdekében, amely nem felelt meg az uniós jognak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tiborhoz írt levélben megerősítette a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.

A magyar miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez intézett levél tartalmáról Ryan Heath, az alelnök szóvivője adott szerdán tájékoztatást. Heath közlése szerint Kroes hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus "nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem - ami ennél fontosabb - ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását".