Szimbolikus lépésekre lő az IMF

„A második, a kettes számú intézkedés, hogy vezessük be az egykulcsos családi jövedelemadót” – ezekkel a szavakkal jelentette be Orbán Viktor a parlamentben 2010 júniusában az adórendszer egyik fő változását. Az első számú intézkedés a társasági adó módosítása volt. Az érvek akkor többrétegűek voltak: egyrészt, hogy ezzel egységnyivel nagyobb jövedelem – a kormány olvasatában: egységnyivel több munka – adója is pontosan egységnyivel több lesz, vagyis igazságosabbá válik a rendszer, másrészt a környező országokhoz képest meglévő versenyhátrányát le tudja dolgozni a hazai gazdaság. Harmadikként úgy kalkulált a kabinet, hogy a nagyobb jövedelműeknél hagyott pénz felpörgeti a belső fogyasztást, politikai vetületként pedig a Fidesz bázisát adó jól kereső felső középosztályt is jutalmazni akarták.

A terv a bírálók szerint több léket is kapott: egyrészt ezzel évi 5-600 milliárd forint bevételt engedett el a kormányzat, másrészt a havonta érkező KSH-adatokból látszott, hogy a fogyasztás nem növekedett, valószínűleg a roszszul megválasztott bevezetési időpont, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt, de amiatt is, hogy a kisebb keresetűek bére csökkent az adó miatt. Közben kiderült az is, hogy a különböző technikai szabályokkal, a szuperbruttó, félszuperbruttóval a gyakorlatban még nem lett egykulcsos az adórendszer.

Ettől függetlenül a kormányzat elkötelezett maradt az egyetlen kulcs mellett, olyannyira, hogy kétharmados törvényben rögzítették 2013-as bevezetéssel az egységes, arányos fizetési kötelezettséget, ami nemcsak az adóra, hanem a járulékokra is vonatkozik. Az egykulcsos adó a kormányzati politika egyik szimbólumává, sarokkövévé vált.
Ezért hozhatja Orbán Viktort különösen kellemetlen helyzetbe a Nemzetközi Valutaalap, ha igaz, amit egy névtelen bennfentes szivárogtatott ki a Bloomberg hírügynökségnek. Azt mondta, a hitelprogram egyik fontos eleme, feltétele lehet az egykulcsos adó megváltoztatása. Nem feltétlen a teljes eltörlése, elég a kedvezményekkel elért progresszivitás.

Az már korábban kiderült, hogy az IMF–EU-hitelnek kemény feltételei lesznek. Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója korábban kijelentette, még a hivatalos tárgyalások kezdete előtt makrogazdasági egyensúlyt javító lépéseket vár a magyar kormányzattól. Sajtóhírek szóltak arról is, hogy az IMF feltételei között szerepelhet a jegybanki függetlenség visszaállítása, a Költségvetési Tanács megerősítése, a válságadók fokozatos kivezetése, illetve a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése is. Ez azonban az első olyan ügy, amelyben Orbán egyik fő intézkedésére „lőhet” az IMF, ezzel arra kényszerítve a kormányfőt, hogy feladja eddig szilárdan tartott álláspontját.

Világosan kiolvasható eközben az uniós tisztségviselők nyilatkozataiból: Brüsszel is letérítené a magyar kormányt arról az útról, melyen halad, és ehhez minden jogi eszközét és politikai erejét felhasználja. Az elmúlt napokban három kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel, és közölte azt is, hogy folytatják a túlzottdeficit-eljárást. Barroso bizottsági elnök tegnap azt mondta, a jegybanki függetlenség feltétele a tárgyalásoknak. Az IMF és az EU többször is közölte: azonos állásponton vannak a felmerült kérdésekben.

A Bloomberg értesülésére még nem reagált a kormány, a többi ügyben viszont engedékeny nyilatkozatokat tesznek a magyar politikusok. Orbán Viktor levélben jelezte Barrosónak, hogy kész megoldásokat keresni a felvetett problémákra. A levélben Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint a kormányfő leszögezte, a magyar kabinet rugalmas és nyitott a konzultációkra. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a bécsi Euromoney-konferencián jelentette ki tegnap, hogy a kormány az Európai Bizottsággal kialakult vita mielőbbi rendezésére törekszik, nem akarja, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerüljön. „Amennyiben az Európai Bizottság által megnevezett pontok sértik az európai uniós szerződést, a kormány, illetve a parlament meg fogja változtatni azokat” - mondta.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában megerősítette: a magyar miniszterelnök hétfőn levélben jelezte, együtt kíván működni a bizottsággal, és adott esetben kész a kifogásolt törvények módosítására. Figyelmeztetett azonban: ha mégsem kapnak számukra megfelelő választ a magyar kabinettől, akkor „nem hezitálnak majd konkrét lépések foganatosításával.” Barroso utalt arra is, hogy az uniós szerződésnek nem csak betűjét, hanem szellemiségét is be kell tartani, a jogi szempontokon kívül pedig a magyar demokrácia minőségét illetően is kételyeik vannak.

Orbán Viktor kompromiszszumkésznek mutatkozott a német Bildnek adott interjúban is. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban például úgy fogalmazott a csaknem hárommilliós példányszámú lapnak: „Ebben az esetben a hatalom, nem pedig az érvek előtt fogunk meghajolni.” W. B.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában megerősítette: a magyar miniszterelnök hétfőn levélben jelezte, együtt kíván működni a bizottsággal, és adott esetben kész a kifogásolt törvények módosítására. Figyelmeztetett azonban: ha mégsem kapnak számukra megfelelő választ a magyar kabinettől, akkor „nem hezitálnak majd konkrét lépések foganatosításával.” Barroso utalt arra is, hogy az uniós szerződésnek nem csak betűjét, hanem szellemiségét is be kell tartani, a jogi szempontokon kívül pedig a magyar demokrácia minőségét illetően is kételyeik vannak.

Orbán Viktor kompromiszszumkésznek mutatkozott a német Bildnek adott interjúban is. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban például úgy fogalmazott a csaknem hárommilliós példányszámú lapnak: „Ebben az esetben a hatalom, nem pedig az érvek előtt fogunk meghajolni.” W. B. -->