Szűkösek lesznek a városi büdzsék

Körülbelül 40 milliárdosra becslik az önkormányzatok azt az összeget, amellyel a tavalyinál kevesebbel számolhatnak a költségvetéseik összeállításakor. Az állami normatívák összege alig változik, így pedig a reálérték jelentősen csökkenni fog. Ez pedig alaposan rányomja a bélyegét a 2012-es települési büdzsék tervezésére, ami ezekben a hetekben jelent komoly munkát a közgyűléseknek.

Az önkormányzatokra is visszaüt az, hogy a kormány hónapokon át irreális prognózisokkal számolt 2012-re a központi költségvetés készítésekor. December elején, amikor már javában tartott a települések büdzséinek előkészítése, a parlamentben már megszavazták az országos költségvetés fő számait, ezekben pedig elvileg kőbe vésték a várakozásokat: 1,5 százalékos növekedés, 268 forintos euró. A gazdasági élet szinte minden fontos szereplője jelezte, hogy ennél sokkal keményebb év lesz 2012, december 19-én így át is írták a prognózist, és vele a büdzsét is. Ekkor azonban már késő volt a településeken, ahol december 15-ig le kellett adni a helyi költségvetés koncepcióját, az akkor érvényesnek tekintett adatokkal számolva.
A hibát most, a március közepéig tartó költségvetési viták alatt kell kiküszöbölni. Az pedig a legtöbb helyen már látszik: nehéz év lesz az idei. Az egyik legnagyobb bajban lévő önkormányzatnak a pécsi tűnik. Ott már most is az egyik legmagasabb az országban az egy főre jutó adósság, idén azonban minden megszorítás ellenére is 13,9 milliárd forinttal nőhet a hiány a koncepció szerint is, pedig az még az optimistább kormányzati prognózis alapján számolt. A baranyai megyeszékhely bevételei drasztikusan csökkennek, a 2011-es összegnek alig több, mint 85 százaléka folyhat be.
A pécsinél drasztikusabb módszereket terveznek a szintén súlyosan eladósodott Hódmezővásárhelyen: az ottani koncepció szerint nem lehetne a költségvetésbe működési hiányt betervezni. A hitelek visszafizetése elsőbbségbe kerülne, a kiadásoknál pedig a törvényi minimumon maradna a város. Vagyis az önkormányzati cégek csak annyi pénzt kaphatnak, amennyi a feladataik ellátásához kötelező, és a városi dolgozók sem kapnak több béren kívüli juttatást, mint amennyi a törvény szerint minimálisan kötelező. Ezt a gyakorlatot folytatja több más önkormányzat is.
Kevésbé konkrét terveket ismerhettek meg eddig a kaposváriak. A somogyi megyeszékhely a Progresszív Intézet 2011-es felmérése szerint a harmadik legeladósodottabb magyar város, az eddigi elképzelésekből azonban nem körvonalazódik, hogyan tovább. A legutóbbi közgyűlés még nem foglalkozott a büdzsével, a koncepció pedig számok helyett nagyrészt általánosító, az ország helyzetét és az ebből fakadó feladatokat bemutató leírásból áll.

További részletek a Világgazdaságban