A FAZ Martonyi és Lázár modern canossa-járásáról ír

A The Wall Street Journal vezető amerikai gazdasági napilap Emerging Europe című blogoldalán Gulyás Veronika úgy fogalmazott: a Malév csődje valószínűleg akkora lyukat üt majd az ország költségvetésén, hogy az a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmét is magára vonja. Az írás szerint Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője az Amerikai Kereskedelmi Kamara egyik rendezvényén azt mondta, az IMF követni fogja a csőd okozta helyzet kibontakozását, s "fel fogja mérni a Malév összeomlásának az ország költségvetésére gyakorolt hatását".

"A Malév, de az állami tulajdonban lévő közlekedési szektor általában is, a költségvetés egyfajta megcsapolását okozza, s elapasztja a termelékenységet is" - jegyezte meg a szerző szerint Ivaschenko, a bajban lévő BKV-ra és az eladósodott MÁV-ra utalva.

Magyarországnak idén körültekintő fiskális politikát kell folytatnia ahhoz, hogy teljesíthesse a GDP-arányosan 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt. "A Malév ügye ugyanakkor 1.000 milliárd forintjába (4,6 milliárd dollár) kerülhet az államnak egy szerződéses kötelezettség értelmében - mondta el szerdán a kormány egyik tisztségviselője."

A Financial Times budapesti tudósítója a Malév leállásával kapcsolatban felmerült esetleges repülőtér-üzemeltetői kártérítési igényekről azt írta blogbejegyzésében, hogy "a kormány által emlegetett" ezermilliárd forintos összeg "egyszerűen hatalmas ... a költségvetésre háruló ekkora teher nyilvánvalóan súlyos csapást mérne Magyarország ingatag gazdaságára - a (forint) azonban alig reagált". Kester Eddy cikke szerint ez "más szóval azt jelenti, hogy a piac ebben nem hisz".

A Raiffeisen budapesti közgazdásza, Keszeg Ádám is azt mondta a lapnak: "valószínűleg senki nem számol igazán azzal, hogy Magyarországnak ki kell fizetnie ezt az összeget, mert tudomásom szerint ez a repülőtér forgalmához van kötve". Az elemző szerint "tény, hogy a forgalom valamelyest csökkenni fog a Malév összeomlása miatt, de ezek az új légitársaságok rávetik magukat a fogyasztók megszerzésének lehetőségére ... jórészt ki fogják tölteni az űrt".

A Financial Times tudósítója felteszi kérdést, hogy ebben az esetben egy kormányilletékes miért mond olyasmit, ami "potenciálisan megrázhatja a piacokat". Keszeg Ádám szerint a cél "a legnagyobb valószínűséggel politikai tőke kovácsolása, az ellenzéki szocialista politikusok, különösen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök további befeketítése". Az elemző szerint emellett a kormány az összeg "eltúlzásával" a repülőtér-üzemeltető esetleges visszavásárlását is "kommunikálhatja", bár Keszeg Ádám közölte, hogy erre nem ad sok esélyt.

A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egyik cikke szerint megosztottságot okoz a Fideszben, hogy az uniós követelések miatt módosítani kell az eddig elfogadott törvényeken. Georg Paul Hefty, a lap elemzője azt írta, "Magyarország két problémával szembesül: egyfelől saját kormányának, másfelől pedig az Európai Uniónak (EU) a (rendszer)formáló akaratával. Orbán Viktor és a Fidesz-frakció úgy értelmezi kétharmados parlamenti többségét mint felhatalmazást arra, hogy új politikai és jogi struktúrát teremtsen az országban." E rendszerváltó törekvés azonban ütközik az uniós intézmények azon akaratával, hogy az EU egyes tagállamait erősebb közösségi, végső soron pedig központi ellenőrzésnek vesse alá. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az EU mostani nyomásgyakorlása eltér attól, amit bő egy évtizede Ausztriával szemben alkalmaztak.

Míg akkor bojkottálni kellett egy jobboldali kormánykoalíciót, most az EU vezető szervei maguk akarnak szabályozni, érvényesítve ezzel az EU centralizálására vonatkozó igényüket és jogukat. Martonyi János külügyminiszter és Lázár János frakcióvezető e heti berlini útját Hefty egyfajta "modern canossajáráshoz" hasonlítja, emlékeztetve rá, hogy a jövő héten Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök következnek. Szavai szerint Lázár a német fővárosban előzékenyen kifejtette, hogy készek a menet közben elkövetett hibák önkéntes korrigálására.

"A frakcióvezetőre azonban nagy és kényes feladat vár" - írta, megemlítve, hogy a Fidesz-frakció és annak elnöke az elmúlt időszakban több mint 350 törvény kidolgozásában működött közre. A FAZ elemzője arra figyelmeztet, hogy "a kormánytöbbség képviselőinek nem szabad presztízskérdést csinálniuk korábbi döntéseik (EU-normák szerinti) kiigazításából, mert másképpen még jobban elszigetelik magukat és kormányukat, és persze országukat is".