A valójában kétkulcsos egykulcsos adó nem segíti a fogyasztást

Gazdasági évindító a Világgazdasággal - részletes program itt

Inotai: Politikai öngyilkosság lehet a jó válságkezelés

A politikai racionalitás négy-öt év, egy választási ciklus. A gazdasági folyamatok időhorizontja azonban 8-12 év. Hogy lehet megteremteni demokráciákban azt a konszenzust, ami lehetővé teszi ilyen hosszú gazdaságpolitikai tervek beindítását úgy, hogy az sem az aktuális kormány, sem a helyükre pályázó ellenzék számára nem jelent politikai öngyilkosságot? Ez lesz az év egyik nagy kérdése.

Magyarországon több tévhit is megjelent és megerősödött a válság alatt Inotai szerint. Ilyen például az, hogy a nyitottságot kellene csökkenteni - pedig ugyan kitett az ország így a külföldnek, ám enélkül még nagyobb bajok lennének. Sokkal fontosabb az, hogy jól diverzifikáljanak a termékek közt. Az exporttevékenység fontosságával sincs baj, ám több hozzáadott értékre van szükség. Ezen kívül pedig ismét megjelent a közbeszédben a nagy és a kisebb cégek szembeállítása.

Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország részesedése a világ gazdaságában 0,4 százalék. Nem biztos, hogy jó ötlet 0,4 százalékkal szembemenni 99,6 százalékkal – mondta Inotai.

Vértes: a kormánynak szinte egy célja sem teljesült

Az EU és az IMF segítsége nélkül Magyarországot krízis fenyegeti, ez pedig elsősorban a politikára vezethető vissza, és csak másodsorban a gazdaságra – kezdte előadását Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Az „autokrata törvényhozási és hibás gazdaságpolitikai lépések” miatt akkor a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, hogy az mély bizalmatlanságot okozott a befektetők körében - mondta. Ezért is tartja pozitívumnak, hogy az elmúlt hetekben békülékenyebbé vált a kormányzati retorika.

A gazdaságpolitika céljai közül szinte egy sem teljesült. A hiány nőtt, az államadósság nem csökkent. A fejlődés nem gyorsult, sőt, ha a tavalyi nagyon jó időjárás miatt nem lett volna kiemelkedően szerencsés a mezőgazdaság, még lassult is volna. A munkanélküliség nem csökken, a tőke kifelé megy, az adóteher nő, a versenyképesség nem javul.

2012 a megszorítás és a recesszió éve Vértes szerint. Nagyságrendileg egy 1000 milliárdos tartós megtakarítás kell a 3 százalék alatti hiányhoz, 2013-ban pedig további nagyjából 300 milliárdos. Fontos kiemelni, hogy nem egyszeri, hanem tartós spórolásra van szükség. Szerkezeti reformokból ez nem jöhet össze, csak megszorításokkal. Ezek nagyon fájdalmasak lesznek, de „itt nincs «de, ha», egy centiméternyi mozgástér sincsen”.

Összességében a GKI 1,5 százalékos recessziót vár 2012-re. Abban már nincs szakmai véleménykülönbség, hogy recesszió lesz idén, csak azon vitatkoznak, hogy mekkora lesz a visszaesés. A beruházások 4 százalékos csökkenését várják, komoly új beruházás nem valószínű, hogy lesz, egyedül a már korábban beindított autógyártási projektek hozhatnak pozitív fejleményeket.

Nagy Márton: 2013 végétől lehet talán jobb

Talán 2013 vége lehet az, amikor a vállalatok azt tapasztalhatják, hogy a hitelállomány növekszik mondta Nagy Márton, az MNB igazgatója. Ez 4-5 éves hitelszűkét jelent, ami egy kiugróan hosszú periódus, más válságos időszakokban legfeljebb 2-3 évig tartott a hasonló állapot. Alacsonnyá vált a kockázatvállalási hajlandóság, ami miatt szigorúbbak lettek a hitelkorlátok.

Az állam feladata a hitelezés ösztönzése lenne. Ebbe beleférhet a közvetlen állami kockázatvállalás, Nagy Márton szerint mégis jobb lenne a garanciaszervezetek létrehozatala. Ezen kívül a jegybanki eszközvásárlás is része lehet a megoldásnak, ám ez csak a legszélsőségesebb esetben jöhet szóba.

Patai: gyűlölik a bankárokat

Az önök többsége gyűlöli a bankárokat és gyűlöli a bankrendszert – lepte meg a közönséget Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Jelentős változások zajlanak világszinten is a politika és a közvélemény bankvilághoz fűződő viszonyában, ezt a bankároknak tudomásul kell venniük Patai szerint.

Az optimalizálás lesz az új feladat a válság után is, nem lesz értelme százával nyitni az új bankfiókokat. Át kell értékelni a hitelrendszer, „megégettük magunkat”, nem lesz az a hiteléhség és az a hitelkínálat, ami az elmúlt húsz évet jellemezte.

Néhány éve az állami cégeknek és az önkormányzatoknak hitelezni magától értetődően megérte, mivel ők 100 százalékos biztonsággal visszafizették a tartozást. „Nem mondom Hódmezővásárhelyet, mondjuk Kecskemétnek hitelezni egy nagy üzlet volt” – szúrt oda egyet Patai az Erste Bankkal épp most összevesző Lázár Jánosnak. Most ez változik, ahogy az állami cégeknél, például a MÁV-nál is. Már nem egyértelmű, hogy ezt a feladatot el kell vállalni.

Patai szerint 3-4 éves újrapozicionálási időszakban élünk, ezután azonban eljöhet a stabilitás. Az alapvető arányokat azonban ez nem fogja megváltoztatni, jellegzetesség marad a beágyazottság az „Európai Birodalomba”, a nemzeti érdekek fokozottabb hangsúlyozásával.

Gion: recesszió alatt is van élet

Változik a világ, ehhez alkalmazkodnunk kell, különben nem éljük túl. Ezt nem értették a dinoszauruszok sem – véli Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez sem lesz azonban elég többre, mint a recesszió túlélésére. Ahhoz, hogy a válság után is a nyertesek közt legyen egy vállalat, nagyobb innovációra van szükség. Ez pedig nem is elsősorban kutatás-fejlesztés, hanem üzleti innováció lehet. Recesszió alatt is van élet – mondta Gion, példaként az Apple-t felhozva.

Nem szabad azonban mindent ráfogni a válságra – tette hozzá. Erre jó példa volt 2009, amikor az ügyfelek nagy része minden problémát lesöpört az asztalról azzal az indoklással, hogy válság van. Pedig a leghatékonyabban a nemzetközi nagyvállalatok reagálták le a helyzetet, azért, mert nem spórolták meg az üzleti folyamataik átvilágítását. Fontos az is, hogy a cégek megpróbálják kezelni az árfolyamkockázat veszélyeit. „Nagyjából egy kezemen meg tudnám számolni azokat a vállalatokat, ahol tudatos, szofisztikált árfolyamkockázat-kezelés folyik” – mondta Gion.

Felcsuti: az unortodox gazdaságpolitika definíció szerint hibás

A hitelminősítőknek nincs mindig igazuk – mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen volt vezérigazgatója. Sem az 1990-es évek végén Ázsiában, sem 2008-ban nem jelezték előre a válságot. Mégis, nagyjából 90-95 százalék az esélye annak, hogy igaza van egy-egy ország esetében a hitelminősítőknek, a konkrét számnál azonban sokkal fontosabb az, hogy a piaci szereplők hisznek a nekik.

Az igazság első pillanata nem a leminősítéskor következik be, hanem akkor, amikor újra állampapírt kell kibocsájtani. Megnő az elvárt hozam, ami pedig megnöveli az árakat vagy befagyasztja a piacokat. Ez egy lefelé tartó spirál lehet. „Vagy el tudjuk magyarázni a piacnak, hogy olyan gazdaságpolitikánk van, amit ő nem ért, de higgye el, vagy ha ezt nem tudjuk, akkor hibás a politika” – mondta.

Az a gazdaságpolitika, amit eufemizmusokkal unortodoxnak hívunk, az definíció szerint hibás. Azért hibás, mert a piac nem fogadja el, vagyis automatikusan nagyobb költségvetési kiadásokat jelent a magyar gazdaságnak – fejezte be Felcsuti az előadását.

Kalocsai: elveszthetjük az adóversenyt

Az adórendszerben kiemelt feltétel a kiszámíthatóság, az pedig most nem igazán van a magyar jogalkotásban – kezdte előadását Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az adóterhelésben ma Magyarország rosszabbul áll, mint a visegrádi országok és Románia, további adócsökkentést pedig a gazdasági helyzet nem tesz lehetővé. Emiatt az adóversenyben jelentős hátrányunk van.

Ami az áfát illeti, az egész EU-ban elindult 2008 óta egy emelési sorozat. Magyarországon annak, hogy egész Európában itt a legmagasabb az áfa, egyrészt inflációs hatása lesz. Talán érdemesebb lett volna a társadalombiztosítási járulékot előbb csökkenteni, mint egykulcsossá tenni az szja-t, ám nem egyértelműen elítélhető a változtatás – mondta Kalocsai. Az egykulcsos adó, ami „effektíve kétkulcsos”, eddig nem ösztönözte egyértelműen a fogyasztást, ám azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ne ösztönözhetné a későbbiekben. Ahogy ahhoz is idő kell, hogy kiderüljön, a gyerekvállalási kedvet erősíti-e. Az azonban biztos, hogy a költségvetésen most nagy rést ütött, ez pedig hosszú távon is okozhat problémákat.

Dávid: a szürkegazdaság fog nőni

Magyarországon visszajött a központi bérszabályozás, ez pedig önmagában rémisztő Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár szerint. Az állam újból beavatkozik a legbelsőbb vállalati ügyekbe, ott, ahol nem munkaadó és nem tulajdonos, ez pedig egy piacgazdaságban elfogadhatatlan – fogalmazott. Sokan kérdezték a munkaadói szervezeteket, miért nem tiltakoztak, a válasz pedig erre az, hogy tudták, hogy a kormány úgyis átviszi, amit akar, a céljuk pedig innen a kármentés volt.

„Egyszerűen a fejemet fogtam, hogy hogyan fogja ezt egy nem gazdasági szakértő, egy középfokú végzettséggel rendelkező ember kitölteni” – mondta Dávid Ferenc a bérkompenzáció adminisztratív papírjairól. Ha egy kis cég vezetője azt látja, hogy vele ezt csinálják az adminisztrációs tehercsökkentés címén, inkább elküld egy-két dolgozót, vagy elkezd szürkén-feketén foglalkoztatni. „Ezt megfűszerezték egy rettenetes cafeteriarendszerrel, ami munkaadói szemszögből érthetetlen” – tette hozzá. Sok kis cégnél megszűnhet a cafeteria, mert nem éri meg nekik.

Lakatos: Apró "perverziókat" okoz a bérkompenzáció

Az emberi erőforrás elérhetősége drámaian átalakult, tíz éve még munkásszállókra hozták a dolgozóikat Borsodból, ma már minimálbérért sorban állnak az emberek még Székesfehérváron is - mondta Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója.

"Apró perverziókat" okoz a bérkompenzáció bevezetése. Ilyen lehet például az, ha egy cégnek, amely emberi munkaerőt ad bérbe, az egyik üzleti partnere ad a dolgozóknak bérkompenzációt, a másik pedig nem.

Nagyon fontos a pénzügyi környezet is a cégeknek. Határidős és fedezeti üzletekre csak a nagyobb cégek képesek, de azok is csak korlátosan. A banki hitelszűke a jobbakra is vonatkozik. A szabályozói környezet követhetetlen szerinte, a hatóságok sokszor nem konstruktívak, a cégek adóterhelése pedig nagy. „Csomó cég felszámolás alá fog vezetni, mert észre sem veszik, mit kellett volna befizetniük” – mondta Lakatos.

Versenyképesség ettől függetlenül nem lehetetlen Magyarországon sem. A know-how nem tűnik el recesszió idején sem, több szegényebb szomszédos országgal szemben pedig a munkanélküliek felszívásával lehet előnyt szerezni.