Szétrobbant a dohánylobbi

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) három tagja elhatárolódik attól a sajtóban megszellőztetett esettől, amely szerint a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslat végleges szövege azelőtt került Brüsszelbe, hogy annak legutolsó módosítását a parlamenti képviselők megszavazták volna. A módosítások nem egyeznek a szövetség javaslataival.

A dokumentum eljuttatását az Európai Bizottsághoz a sajtóban Sánta János nevével hozták összefüggésbe, aki a szövetség negyedik tagjának, a Continental Dohányipari Zrt.-nek az elnöke, egyben a szövetség soros elnöke is. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, de a legkisebb piaci súlyú Continental Zrt. vezetőjének névjegye szerepel azon a word-dokumentumon, amely a Brüsszelnek elküldött törvényjavaslatot tartalmazza.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. (ULT) által jegyzett közlemény szerint e cégek vállalatként is és mint a DBMSZ alapító tagjai megdöbbenten szembesültek a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek számos jogi és etikai kérdést vetnek fel.

A vállalatok hangsúlyozzák, hogy az említett módosítások nem egyeznek a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének számos alkalommal publikált javaslataival, illetve senkinek semmilyen, a szövetség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére nem volt mandátuma. Amennyiben a szövetség bármely tagja ezt tenné vagy tette volna, csak és kizárólag saját nevében és a szövetség alapelveinek megsértésével teheti.
A közleményben megismétlik, hogy a szövetség egyértelműen foglalta el azt a szakmai álláspontot, amely szerint legalább 10.000-12.000 dohánybolt szükséges ahhoz, hogy a feketepiac növekedését meg lehessen akadályozni és egyetértettek abban is, hogy a boltoknak a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk.

A dohány-kiskereskedelemről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat zárószavazása kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség még az előterjesztés elfogadása előtt úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után szavazzon a parlament. A Ház január 20-án Lázár János Fidesz-frakcióvezető zárószavazás előtti módosító javaslatával alakította ki az előterjesztés végleges szövegét.

A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy a törvényjavaslat szövege február 16-án kikerült Brüsszelbe úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is.

A lap arról is írt, hogy Lázár János és a sátoraljaújhelyi Continental vezetője, Sánta János kezdettől fogva együttműködött az említett törvény kialakításában. Ezzel kapcsolatban Lázár János közölte: a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja írta, de emellett eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó. Hozzátette, hogy dohányügyekben a korábbiakban is kikérte a magyar és a külföldi gyártók véleményét egyaránt.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat alapján az állam monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket a jövőben csak korlátozott számban kiadható koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának.

A múlt év végén megalakult szakmai szervezet január közepén tartott budapesti sajtótájékoztatón elhangzott információk szerint azokat az iparági szereplőket képviseli, amely cégek részt vesznek a magyarországi felvásárlásban és a hazai gyártásban. (A szervezet tagjai: a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Continental Dohányipari Zrt., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft., valamint az Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt.)

A törvényjavaslat szerint 2.000 lakosra jutna egy dohányt árusító bolt, a szövetség viszont 1.100-1.200 főnél húzná meg ezt a határt. A dohánytermékeket árusító kereskedelmi helyek száma így is 10 ezer korülire csökkenne a mostani 43 ezerről, míg az eredeti elképzelés megvalósulása esetén mindössze 6-7 ezer dohánybolt lenne.

A szövetség javasolta azt is, hogy a dohányboltokban más árucikkeket is lehessen árusítani, hogy az üzlet működtetése kifizetődő legyen, továbbá a bolt koncessziós díját alacsony összegben határozzák meg, amit azután egy bizonyos forgalom elérése után forgalomarányosan lehetne tovább emelni.
A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a dohány kiskereskedelem átalakításával a feketepiac mostani 3-6 százalékos aránya akár 15 százalékra is nőhet, ami az államnak mintegy 80 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. A dohányforgalomból származó bevétel mintegy 80 százalékát az állam adó formájában elvonja.
A magyarországi dohányipar forgalma a múlt évben mintegy 500 milliárd forintot tett ki, és közel 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

VG Online - MTI-->