WSJ: "Képmutatás-szagú" a kohéziós források felfüggesztése

Az újság internetes verziójában is olvasható szerkesztőségi cikk szerint az eset azt mutatja, hogy az Európai Unió valójában nem egyenlő tagországok klubja, írja az Origo.

Az írás elismeri, hogy az Európai Bizottságnak (EB) a magyar pénzügyi kilátásokról alkotott véleménye nem alaptalan, hiszen a gazdaság gyakorlatilag nem nő, a GDP-arányos államadósság 80 százalék körüli, a költségvetési hiányt pedig nem fenntartható, hanem egyszeri intézkedésekkel csökkentették, melyek többsége ráadásul külföldi vállalatok érdekeit sértette. De ettől még igaz, hogy a jövő évre jósolt hiány mindössze 0,25 százalékponttal haladja meg a 3 százalékos határt, és ennél jóval magasabb Németország, Nagy-Britannia vagy Hollandia deficitje - áll a cikkben.

 A WSJ felidézi, hogy nem ez az első ügy, amelyben úgy tűnik, hogy az EU kettős mércét alkalmaz: 2006-ban Litvánia nagyon közel volt ahhoz, hogy bevezesse az eurót, de az utolsó pillanatban az EU kiderítette, hogy az átlagos infláció 2,7 százalék volt a vizsgált időszakban, ami 0,1 százalékponttal magasabb az előírtnál. Holott akkor a litván hiányadat és a növekedési kilátás egyaránt jobb volt a legtöbb nyugat-európai országénál.

A cikk szerint valószínű, hogy az uniós pénzek felfüggesztésével az EB az új alaptörvény vitatott rendelkezéseiért akarja az megbüntetni az Orbán-kormányt, noha ragaszkodik hozzá, hogy a két ügy független egymástól. Megemlíti azt is, hogy a jegybank és a bíróságok függetlensége körüli vita megoldása feltétele a Magyarország által kért IMF-EU-hitel odaítélésének.
A WSJ leszögezi, hogy az EU-nak komolyan kell vennie minden törvényt, amely - "akárcsak Orbán úré" - veszélyeztetni látszik olyan uniós értékeket, mint a sajtószabadság és a központi bank függetlensége. De úgy tűnik, ez az eset az EU "szeszélyességének" újabb bizonyítéka, ilyenformán pedig egy másik értéket, a törvény előtti egyenlőséget sérti - állapítja meg a Wall Street Journal.